Ha az ukrán rezsim nem indított volna frontális támadást az oroszok ellen, és nem próbálta volna betiltani a magyar és a román nyelvet is, amikor elfogadta az államnyelvről szóló törvényt, (…) és egyszerűen végrehajtotta volna a minszki megállapodásokat, (…) akkor semmi sem történt volna – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A politikus azt mondta: Oroszország kész lett volna a kapcsolatok fejlesztésére. – De ők ezt nem voltak hajlandóak megtenni – tette hozzá Lavrov. Magyarra fordítva, ha Kijev nem kezdte volna el üldözni Ukrajnában a kisebbségeket, és – ezt én teszem hozzá – nem akart volna a NATO-ba belépni, illetve nem álmodozott volna atomfegyverről, akkor nem lett volna különleges katonai művelet.
A fősodoratú média munkásai ennek kapcsán persze a Nyugat országaiban megírják majd, hogy Lavrov hazudik, és hogy az agresszor Oroszország akkor is megtámadta volna Ukrajnát, ha Kijev tenyerén hordozta volna a kisebbségeket. A helyzet azonban az, hogy inkább Moszkvának hiszek. A dolog ugyanis úgy áll, hogy az ukránok tényleg elnyomták a kisebbségeket – a magyart is –, Donbászban éveken át vegzálták az oroszokat, és Moszkvától erre érkezett a válasz a különleges katonai művelet formájában. Vagyis jócskán megágyaztak az orosz katonai akciónak, akkor lehetne igazuk, ha az oroszok sérelmeinek nem lett volna alapja, fájdalom, de van! Ezt magyarként kiváltképp tudjuk. Kedves ukránok! Az utóbbi nyolc évben ki kellett volna próbálni az ellenkezőjét, és akkor lehet, hogy Ukrajna nem az életéért, a megmaradásáért küzdene, hanem a fejlődés útjára léphetett volna, amire a fekvése, a földje, az ásványkincsei és a nyersanyagai predesztinálják…
Ezt csak megerősíteni tudom. A Majdan kezdeteitol, 2013 november vége óta figyelem az Ukrajnában és levált részein történő eseményeket.
Az amerikai közreműködéssel és pénzen 2014. február 22-en hatalomra került, puccsista rezsim első dolga volt visszavonni a 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt, ami akkor visszaállította az orosz nyelv második államnyelv státusát. A kijevi junta tárgyalni sem volt hajlandó a tiltakozó orosz közösségekkel, amelyek népszavazást követeltek Ukrajna föderális átalakításáról.
Kijevbol halálos fenyegetések zúdultak az orosz közösségre. Mikor aztán fegyveres támadás érte Kijevbol hazafelé tartó krimi tüntetők autóbusz konvoját, az oroszoknal betelt a pohár. A követelések radikalizálódtak. Az 1954-ben önkényesen Ukrajnához átcsatolt Krim orosz lakossága népszavazást harcolt ki az anyaországhoz történő visszatérésről. Az 1922-ben ugyancsak önkényesen Ukrajnához átcsatolt, túlnyomóan oroszok illetve oroszajkuak lakta Donyec-medence először kinyilvánította szuverenitásat. Mivel válaszul a kijevi rezsim katonai bűnteto expedíciót indított a forrongó bánya- és iparvidek ellen, annak (Donbassz) népe, 2014. május 11-en, népszavazáson, az önálló Donyecki, illetve Luganszki Népköztársaság megalakítására szavazott.