Nemrégiben új taggal bővült a hosszú múltra visszatekintő Flanker NATO kódnévre hallgató orosz repülőgépcsalád.
A Szu-30SZM verzió még az India számára kifejlesztett kétszemélyes MKI variánsra épült, tolóerővektorálásra képes AL-31FP hajtóművekkel és N011 Bars radarral, az új SZM2 viszont a sokkal modernebb Szu-35 egyszemélyes légifölény vadászrepülőgép technológiáját alkalmazza. Megkapta annak IRBIS N035 radarját, az OLS-30 kombinált lézer/infravörös cél felderítésre és rávezetésre is alkalmas eszköz helyett a könnyebb és hatékonyabb OLS-35-öst, ami már 90 kilométerről is fel tud deríteni légi célokat anélkül, hogy árulkodó radarjeleket bocsájtana ki, valamint a Szu-57-eshez fejlesztett OSNOD nevű kommunikációs rendszert, amely a feltevések szerint képes lesz négy darab S-70 Ohotnyik-B alacsony észlelhetőségű (lopakodó) sugárhajtású drón irányítására.
A most átadásra kerülő repülőgépek még a régi hajtóművekkel vannak ellátva, de a tervek szerint 2023 év végétől már megkapják a Szu-35 AL41-F1S erőforrásait. Az új gázturbinák amellett, hogy könnyebbek, erősebbek is, 13,8 tonna tolóerő helyett már közel 16 tonnát szolgáltatnak, a tolóerővektorálási képességük +/- 15 fokról +/- 20 fokra nőtt, jelentősen javítva a manőverező képességet, a javításközi élettartamuk a duplája, négyezer üzemóra, a fogyasztásuk pedig alacsonyabb, emiatt a vadászbombázók levegőben eltölthető ideje és hatótávolsága növekszik.
Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy az új verzió nem más, mint egy kétüléses Szu-35-ös, ami a plusz tömegnek és légellenállásnak köszönhetően kicsit rosszabbul repül.
Miért van erre szükség? Két fő között oszlik meg a munkaterhelés, a hátsó ülésben helyet foglaló fegyverzetkezelő tiszt foglalkozhat a nagy hatótávolságú fegyverekkel, mint a nemrégiben bemutatott H-69, vagy irányíthatja a drónokat, kiképzőgépnek is jó hasznát vehetik a Szu-35-re kerülő hajózók felkészítésében, a közös alkatrészek miatt egyszerűsödik a logisztika, kiszolgálás, karbantartás.
Az új fedélzeti rendszerekkel és fegyverzettel képes még nagyobb távolságból nagy pontossággal megsemmisíteni a célokat, már a jelenlegi verzió is komoly problémát jelent az ukrán haderőnek, ezért sem elégednek meg a kisebb hatótávolságú légvédelmi eszközökkel, mint például a NASAMS és szeretnének Patriot ütegeket.
A tervek szerint a már meglévő nagyjából száztíz Szu-30SZM-et is modernizálják az SZM2 szintre 2027-ig.
Az objektív és mindig hiteles nyugati/ukrán barát médiából már megtanulhattuk, hogy az oroszok nem képesek modern elektronikát és fejlett felderítő eszközöket gyártani, úgyhogy most lepődjünk meg, ezek a harcigépek az utolsó csavarig orosz fejlesztésűek és gyártásúak.
