Miközben a figyelmünket nagyrészt lekötik az ukrán háborúban és körülötte zajló események, a Távol-Keleten sem állt meg az élet.

Kína felfüggesztette a rövid időre szóló vízumok kiadását Dél-Koreában és Japánban, válaszul arra az intézkedésre, hogy Szöul és Tokió is bevezetett egy korlátozást: negatív Covid-tesztet követelnek meg a Kínából érkezőktől. Peking döntése azért érdekes, mert a kínai hatóságok minden beutazótól megkövetelik ugyanezt, a kölcsönösség elve alapján tehát nem lehetne kifogásuk.

Ebből is látszik, hogy a háttérben a „nemzetközi helyzet fokozódása” húzódik meg. Mi más jelzi még ezt?

Az amerikai tengerészgyalogság átszervezés alatt áll, tervbe vették több 1800-2000 fős gyorsreagálású egység felállítását, amelyek felszereléséből elhagyják a repülőgépeket, nehéztüzérséget és harckocsikat és helyettük drónokkal, valamint vállról indítható rakétákkal lesznek felszerelve. Ezekkel a csapatokkal kívánják megtámogatni a védekezőket, ha az ellenség támadásba lendül. Ázsia esetében Észak-Korea mellett Kína „tölti be” az ellenség szerepét.

Ráadásul Japán és az USA közben szorosabbra fűzi a hadiipari és egyéb védelmi tevékenységét. A két ország között érvényben lévő kétoldalú védelmi megállapodás 5. cikkelye kimondja, hogy az USA megvédi a szigetország területét egy támadás esetén, Joe Biden pedig nemrég kijelentette, hogy a vitatott hovatartozású Szenkaku (kínaiul Tiaojü) szigetek is a szerződés hatálya alá esőnek tekinti. A tervek szerint nem csak a szárazföld, vagy a felségvizek élveznek majd amerikai védelmet, de a japán műholdak is, beleértve a kémműholdakat.

Arról pedig már a Bekezdések is hírt adott, hogy Tokió a védelmi politikáját illetően a második világháború óta a legnagyobb változásra készül. Az erre vonatkozó dokumentumok kissé homályosan fogalmaznak, mindenesetre az kiderül belőlük, hogy a szigetország óriási anyagi ráfordítással a „megfelelő elrettentő erő” kiépítésére törekszik, rövid időn belül. Növelik a magán és közintézmények közötti együttműködést, fokozzák és korszerűsítik az ellátási láncokat, az infrastruktúra és a lakosság védelmét, melynek körében erősítik a biztonsági tudatosságot bemutatók, gyakorlatok, képzések tartásával. Lényegében tehát militarizálják a társadalmat.

Kína mindezt nem hagyhatja válasz nélkül, ami veszélyes láncreakciót indíthat el.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét