Ukrajna tavaly novemberig mintegy 19 millió példányban vont ki könyvtáraiból szovjet időkből származó vagy orosz nyelvű könyveket, mondta Jevhenyija Kravcsuk, az ukrán parlament humanitárius és információs politikával foglalkozó bizottságának helyettes vezetője – közölte a Telex a Reuter jelentésére hivatkozva.
A ruszofób kulturális bojkott viszonylag korai terméke a szankciókra építő nyugati politikának, és minden intézkedés közül talán a legértelmetlenebb. Már tavaly márciusban elkezdtek lekerülni a színházak, operák műsoráról az orosz darabok, a streaming szolgáltatók törölték az orosz rendezők műveit, de ugyanígy jártak a sportolók is. A kevés kivételt azok jelentették, akik a saját karrierjük érdekében készek voltak megtagadni származásukat, vagy eleve disszidensek voltak.
A liberális mainstream nem tűrte meg a szabad véleményt, az önazonosság vállalását: ha orosz vagy és nem gyűlölsz mindent, ami orosz, felejtsd el a befogadást!
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csak a kortársakra igaz. Tolsztoj vagy Puskin, akiknek annyi köze sincs Putyinhoz, mint Thomas Mann-nak vagy Erich Maria Remarquenak Hitlerhez ugyanúgy indexre kerültek, mint a CSZKA Moszkva labdarúgócsapata.
Miért? Ki tudja!
Nehéz elképzelni ugyanis, hogy a Karamazov testvérek hatására, vagy azért, mert a Lokomotív kettőt rúg idegenben az Antwerpennek, európai tömegek válnak putyinistává. A származásalapú kirekesztés és az orosz nyelvű könyvek betiltása Európa és a Nyugat történetének legrosszabb korszakait idézi.
És ebből nem azt akarjuk kihozni, hogy a múltat végkép el kell törölni, hanem azt, hogy tanulni kell belőle.
