Szerdán az oroszok „leszedtek” egy ukrán drónt a Kreml fölött, mire Kijev sürgősen leszögezte: semmi közük az akcióhoz. Állításuk szerint érdekük sem fűződött hozzá, hogy demonstrálják, Moszkváig ér a kezük, mert az a háború eszkalációjához vezethet. Első-, de sokadik olvasatra is ostoba és gyáva magyarázkodásnak tűnik ez – már csak azért is, mert a „Pentagon-dokumentumok” tanúsága szerint Zelenszkijék régóta készültek valami hasonlóra.
Ez a „Mi? Nem, dehogy!” hozzáállás egyébként általában jellemző az ukrán vezetésre. Ugyanígy reagáltak tavaly Darja Dugina, idén pedig Vladlen Tatarszkij meggyilkolására is. Tegyük hozzá, az előbbi Moszkvában, az utóbbi Szentpétervárott történt – egyik esetben sem aggódtak a kemény válasz miatt.
De nyugodtan visszamehetünk az időben egészen az Euromajdant követő incidensekig, amikor az új kurzus által feltüzelt csőcselék, valamint a Nyugat-barát Petro Porosenkóval szövetséges félkatonai csoportok sűrű egymásutánban hajtották végre a pogromokat Ukrajna orosz nemzetiségű állampolgárai ellen. Azokban az években (2014-2015) még előfordult, hogy a mainstream sajtó és a nemzetközi közvélemény képviselői is számon kérték Kijeven a gyilkosságokat, a forrongó Donbasz ellen indított támadást – és mi volt a válasz? A kormány közölte, hogy „Mi? Nem, dehogy!”
Az erőszakos ukránosítás, a nyelvtörvény és az oktatási rendszer diszkriminatív „reformja” során is ezt hangoztatták lépten-nyomon. – Hogy a Prosenko- és Zelenszkij-kabinet soviniszta politikát folytat, háborús bűnösökről – köztük népirtókról – nevez el közterületeket, a náci milíciákat pedig inkorporálja az állami erőszakszervezetekbe? Jaj, dehogy!
Végezetül még két példa:
A háború 2022-es kiszélesedése után a Nyugat fegyverekkel árasztotta el Ukrajnát. Az Europol már a tavasz végén megkongatta a vészharangot, mivel bizonyítottnak látták, hogy a hadianyag egy részét egyszerűen ellopják. „Micsoda? Soha.” És természetesen a gabona EU-s tranzitengedélyével sem éltek vissza, amit Kijev az éhező afrikaiakat maga elé tolva könyörgött ki Brüsszelben.
Szóval, nagyon úgy tűnik, hogy az ukrán „Mi? Nem dehogy!” fordulat magyarul annyit tesz: „Igen, igen!”
