Magyar hazafinak tartom magam, így a trianoni békediktátum miatt sohasem fogom szeretni a franciákat. Engedtessék meg nekem, hogy így érezzek! De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan francia emberek, akik szimpatikusak, vagy azzá válnak.

Martin Fourcade, az ötszörös olimpiai bajnok biatlon legenda az utóbbi kategóriába tartozik. Történt ugyanis, hogy ez a remek sportoló kimondta, amit mindenkinek ki kellene jelentenie, mégpedig azt, hogy az orosz és belarusz sportolóknak lehetővé kell tenni, hogy részt vehessenek a világversenyeken, és nem szabad hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a nemzetiségük miatt. Fourcade több aktív vagy nemrég visszavonult sportolóval együtt osztotta meg véleményét a Francs Jeux sporthírportálnak adott, múlt heti interjúban.

– Ezeket a sportolókat útlevelük vagy állampolgárságuk miatt kizárni a versenyzésből diszkriminatív, és ellentétes a sport alapvető értékeivel – emelte ki Fourcade. Szavai szerint fontos megmutatni az orosz embereknek, hogy az országuk sportolói és a világ sportolói felülemelkedhetnek a politikán és a propagandán, és tisztességes és egyenlő feltételek mellett versenyezhetnek.

Nemcsak Fourcade mutatta meg, hogy képes józanul gondolkodni, hasonlóan tiszta gondolatokat fogalmazott meg egy lengyel sportoló is. Maja Wloszczowska hegyikerékpáros felvetette, hogy nehezen védhető politika, ha egyes sportolókat büntetnek a kormányuk tetteiért, másokat viszont nem. – Ha kizárjuk az orosz és belarusz sportolókat, mi a helyzet más nemzetekkel? Rengeteg konfliktus van a világban – mutatott rá.

Kirtie Algoe, egy suriname-i taekwondós politikai semlegességet követelt a nemzetközi sportban. –Az emberek számára lehetővé kell tenni, hogy versenyezhessenek, függetlenül attól, hogy az országukat nem demokratikus vezető irányítja-e vagy sem – hangsúlyozta. Victoire L’or Ngon Ntame kameruni röplabdázó szerint „igazságtalan egy sportoló olimpiai álmát egy olyan helyzet miatt összetörni, amelyet nem ő okozott.”

Ezekkel a nyilatkozatokkal elvileg nehéz vitatkozni, én sem tudok. Nyugaton azonban sokan mégis ezek ellenkezőjét hangoztatják, és makacsul kiállnak az ostobaságuk mellett. De legalább egy újabb bizonyítékot kaptunk arra, hogy azért nyugaton sem mindenkinek ment el az esze! Nagy szerencse!

1 hozzászólás

  1. A franciák – hasonló okból – nekem se a barátaim. De találtam az 1789-es összeesküvés és puccs óta eltelt korszakban egyetlen időszakot, amikor felkeltette az érdeklődésemet Franciaország és mindaz, ami francia. Ez pedig a “Vichy Franciaország”, a maga himnuszával, sajátos világával. Ez az a francia lelkület, ami legalább is nem növelte még jobban az ellenségeskedést köztünk. És egyedül ezt lehetett francia jelenségnek nevezni 1789 óta. A többi illuminátus és szabadkőműves jelenség volt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét