Hosszú hónapokig tartott Artyomovszk (Bahmut) ostroma, sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy megtudjuk, hány tízezer vagy még annál is több orosz és ukrán ember halt meg vagy szenvedett súlyos sérülést a donbászi városban. A csata mindenesetre a képek, videók és különböző beszámolók alapján brutális volt, nem véletlenül hasonlították sokan Sztálingrád ostromához.
Az Artyomovszkért folytatott csata jelentőségét mindkét fél elismerte, egy idő után az volt az ember érzése – persze minden bizonnyal tévesen –, hogy aki megszerzi vagy megtartja ezt a várost, az nyeri az orosz-ukrán háborút.
Az ukránok Artyomovszk esetében is meglehetősen érdekes kommunikációt folytattak. Egyrészt minden nap közölték, hogy 24 óra alatt éppen hány tucat orosz támadást vertek vissza. Ezzel azt sugallták, mintha az oroszok falba ütköznének, csak hát a frontvonal – még ha lassan is –, de közben folyamatosan haladt nyugatra, mígnem mostanra az ukrán hadsereg kiszorult a donbászi iparvárosból.
Másrészt az ukránok, még ha időként el is ismerték az oroszok lassú, de folyamatos térnyerését, mindig azt mondták, hogy Artyomovszkben kifárasztják, felőrlik Putyin erőit. Csak hát nehéz egy háborúban a másik felet úgy fárasztani, tizedelni, hogy maga nem roppan bele. Főleg, ha igaz, hogy az oroszok minden szinten, létszámban és fegyverek mennyiségében is, fölényben vannak. Az az érzésem, hogy ha az orosz csapatok meg is szenvedték az Artyomovszkért folytatott harcokat, az ukrán alakulatok legalább annyira legyengültek, mint a támadó fél. Ha nem jobban… S minden józan emberi számítás szerint az oroszok amúgy is könnyebben tudják majd pótolni a veszteségeiket, mint az ukránok. Persze ez is majd kiderül.
S hogy mi jön most? Az biztos, hogy Artyomovszknek nemcsak szimbolikus jelentősége volt és van, a város egy komoly erődvonal fontos eleme, amely meggátolta az oroszok előrenyomulását Kramatorszk és Szlavjanszk felé. Artyomovszk bevételével, ha nem is nyílt ki teljesen a kapu az oroszok előtt nyugat felé, de ha lesz hozzá elegendő erejük, akkor könnyebb lesz számukra az előrenyomulás a Dnyeper irányába. Az ukránok pedig a város elvesztésével még inkább ki vannak éhezve a sikerre, és ha nem viszik (legalább rész)sikerre a régóta beharangozott nagy tavaszi ellentámadásukat, akkor elég hamar elveszíthetik a nyugati támogatók jóindulatát. Már csak azért is, mert hamarosan elindul a felkészülés az amerikai elnökválasztásra. S abban a kampányban nem az ukrajnai háború lesz a legfontosabb kérdés, akkor sem, ha abba Zelenszkij színészelnök beleőrül. Érdekes hetek, hónapok elé nézünk!
Nem nyerhet ukrajna! Sok összetevője van. Legnagyobb az emberi. A nagyarcuság a másik fél lenézése a barátság felrobbantásával fenyegetőzés. De nagyon sokat lehetne sorolni orákig. Az orosz medvét kár ingerelni. A vereségüket borítékolni lehetett. Zelenszkij meg egy tanulatlan bunkó.