Vajon léteznek-e igazságos határok? – vetődik fel bennünk a kérdés ezen a szomorú napon, június 4-én. A válasz valószínűleg – és végtelenül leegyszerűsítve – az, hogy nem. Ehhez a megállapításhoz viszont gyorsan hozzá kell tennünk: óriási különbség van például aközött, hogy Spanyolország több mint ötszáz éve egy dinasztikus házasság folyományaként egyesült, és aközött, hogy egy háború végén a győztes hatalmak mesterségesen és önkényesen, a saját gazdasági-politikai érdekeiknek megfelelően szétszakítanak egy államot.

Ezzel tehát elvitatjuk az önrendelkezés jogát a baszkoktól vagy a katalánoktól? Dehogy! Szerintünk minden embernek – és mivel a nemzeteket emberek alkotják –, minden népnek alapvetően joga van a szabadsághoz. Éppen ezért a többnemzetiségű országok kormányainak kutya kötelessége olyan törvényeket alkotni, amelyek egyenlő jogokat, a legszélesebb körű autonómiát biztosítanak minden etnikum számára. Ellenkező esetben pedig viselniük kell a következmények súlyát.

A Magyar Királyság nem bánt rosszabbul a területén élő szlovákokkal vagy románokkal, mint az angolok az írekkel. Épp ellenkezőleg! Kifejezetten liberális államnak számított. A lehetőségét pedig annak, hogy a hibáiból tanulva otthonosabbá tegye magát minden polgára számára, épp Trianonnal vették el tőle. A szétszakítása úgy és akkor, ahogy és amikor történt, nem valami nagyobb jó, nem a népszuverenitás érvényre juttatása érdekében történt: hatalmi célokat szolgált.

A Nyugat egyszer s mindenkorra meg akarta nyomorítani kontinentális vetélytársait: Németországot, Törökországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, s ezért nem adta meg az olaszoknak sem, amit ígért nekik az árulásért cserébe. A Párizs körüli békék egyedüli célja az volt, hogy örök ellenségeskedésre kárhoztassa és gazdaságilag megnyomorítsa Kelet-Közép-Európa népeit. Nem csak a veszteseket, de még a kedvezményezetteket is, akik a mai napig gyermeki rajongással csüngnek a rajta.

Vajon léteznek-e igazságos határok? A poszt elején azt írtuk, hogy valószínűleg nem. Viszont igazságos békék létezhetnének. Ha a Nyugatnak valóban számítottak volna a fennen hangoztatott elvei (egyáltalán, ha lennének elvei), akkor a határokat az etnikai megoszlás figyelembe vételével, tágabban húzza meg. Székelyföld pedig magyar exklávé lett volna.

De nem így tett. Mert a Nyugatot sem akkor nem érdekelte, sem ma nem érdekli az igazságosság – az teljesen idegen tőle. Hány nép van még rajtunk kívül, amely erről mesélni tudna!

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Igy igaz, igazsàgos hatàrok, az elmult 103 èvènek tükrèben, nem lèteznek, de igazsàgos bèke, az ettöl mèg lètezhetne. Kezdem ott hogy a Kàrpàt medence nèpeit, törtènelmük, gazdasàgi kapcsolataik, ès kulturàjuk ezerszer jobban köti össze öket, mint ami az elszakitokhoz, a kis-Antant àllamaihoz köti, illetve kötötte öket az elszakitàs pillanatàban. Lenne erre egy gyògymòd ma is, egyesiteni a Kàrpàt medence nèpeit egy szövetsègi rendszerben, mint pèldàul Svàjcban lètezik, ahol a többnyelvüsèg nem egy hatrány, de egy galvanizàlò, ès elöremutatò erö. Gondoljuk csak a Kanadai pèldàra, ahol az angol ès francia nyelvü lakosság bèkèben ès prosperitàsban èl egymàs mellett. Ehhez persze el kellene tudni felejteni a règmult sèrelmeit, a 20-ik szàzadbeli sovinizmust ami mindnyàjunk zsigereiben èl mèg most is, ès egy uj, öszinte, a sajàt ès szomszèdaink èrdekeit figyelemben tartò gondolkodàs modot kellene elsajàtitanunk. Ez lenne ennek èrmének az egyik oldala. A másik oldala, ami talàn mèg nehezebb mint elsö, a globalista pènzhatalom, amely mindent megtett, tesz, ès tenni fog, hogy egy ilyen, valòban emberközpontu, demokratikus (a szò valòdi èrtelmèben) àllamalakulat ne jössen lètre. Ugyan is a Trianoni ès Versaillesi bèkediktàtumokat màr ök vezènyeltèk a hàttèrböl. Az hogy valami valòs ès tènyleges vàltozàs jöhessen lètre a mi règionkban, ahhoz egy uj vilàgrend megjelenèsère lenne szüksèg, amely a globalista finànctöke vilàguralmi törekvèseit megtudja àllitani, egy bèke, humanitàs, igazságossàg, ès a nèpek közötti harmonikus együttélès nevèben!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét