Első olvasatra igazán meglepő cikk jelent meg ma a 444-en, bár arról gondoskodtak, hogy csak egy szűk körhöz jusson el – a tartalom ugyanis fizetős. Gazda Albert azt írja: Kijev szigorúan ellenőrzi, mi jelenhet meg a szövetséges nyugati országok sajtójában. Sőt, vannak újságírók, akiket kémkedés gyanúja miatt az ukránok hazugságvizsgálóra kötöttek, pusztán azért, mert korábban Donyeckből és Luhanszkból is tudósítottak.
„Vannak nemszeretem témák, az ukrán fegyveres erők morális állapota vagy veszteségei ilyenek, de a szélsőjobbos áramlatok bemutatásának sem örülnek. Szeretik viszont a sajtóattasék szervezte túrákat. Aki »nem megfelelő« anyagokat publikál, búcsút inthet az engedélyének. Pedig hadiállapot ide vagy oda, az igazság és a valóság is fontos lenne” – derül ki az anyagból, de tegyük hozzá gyorsan: a portál ezúttal sem lépett ki az árnyékából, pusztán „Ben Smithnek, a Semafor című újság tekintélyes főszerkesztőjének, a New York Times volt kolumnistájának” véleményét tolmácsolták.
Az amerikai sajtó, különösen a Washington Post és a New York Times az utóbbi időben furcsán viselkedik.
Az egész a Pentagon-iratok (avagy a Discord-botrány) feldolgozásával kezdődött. A dokumentumok alapján a Post igazolta például azt, hogy az ukránok hajtották végre az Északi Áramlat elleni terrortámadást, és rántotta le a leplet arról, hogy dróncsapást akarnak mérni a Kremlre. A Times pedig a napokban elismerte, hogy az ukrán erőszakszervezetekben hemzsegnek a neonácik, egyúttal azon lamentált: szabad-e írni erről vagy sem? A dilemma szerintük a következő: ha továbbra is szemet hunynak efelett, akkor azzal voltaképpen védelmükbe veszik az ordas eszmék képviselőit, ha viszont foglalkoznak velük, akkor azzal akaratlanul is az „orosz propagandát” tolják, mely szerint az ukrán erőszakszervezetekben hemzsegnek a neonácik.
De meglepő fordult állt be a Fehér Ház kommunikációjában is. A Nova Kahovka-i gát felrobbantása után rengeteg vérgőzös nyilatkozat hangzott el, de Washington kimondottan visszafogott volt. Néhány hónapja az is elég lett volna egy újabb vádemeléshez Vlagyimir Putyin ellen, ha kiderül, hogy úttörő korában a Dnyeperben pecázott. Ehhez képest az USA most vonakodott attól, hogy Moszkvára hárítsa a felelősséget. Ez Ukrajnában is feltűnt. Az egyik reggeli televíziós műsor vezetője teljesen kiakadt. „Bizonyítékok. Bizonyítékok? Hát, komolyan! Én ilyet még nem láttam. Mi az, hogy bizonyítékokat akarnak? Mi van ezekkel, beijedtek Oroszországtól?” – kérdezte hisztérikus állapotban a vendégétől.
Mi következik mindebből?
1) Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kiszélesedésekor az Amerikai Birodalom és csatolt részei szinte mindent megelőzve igyekeztek gondoskodni arról, hogy Oroszországot elszigeteljék a médiatérben. Számtalan tv-csatornát, rádióadót és internetes portált blokkoltak; a fősodorból kilógó médiumokra rászabadították az algoritmusokat és vastagon kitömték a „független tényellenőreiket”, hogy minél szélesebb körben fel tudják homályosítani az embereket arról, hogy mit kell gondolniuk a világról. Mindezt természetesen annak a nagy igazságnak a védelmében, amiről most kezd kiderülni, hogy hazugság.
2) Talán az amerikai vezetés számára is kezd világossá válni, hogy Volodimir Zelenszkijék notórius hazudozók és totálisan megbízhatatlanok. Legalábbis az utóbbi hónapok tényfeltárásai és Kijev bizonyos akciói (politikai gyilkosságok, a belgorodi portya stb.) miatt Washington rendre magyarázkodni kényszerült, ami vagy úgy nézett ki, hogy „ők nem tudtak semmiről”, vagy úgy, hogy „mondták az ukránoknak, hogy ne csinálják, de megcsinálták”. Mindeközben a féléve halogatott ellentámadás a világ minden pénze és a modern nyugati fegyverek ellenére is nyögvenyelősen indult.
Egy és egynegyed évvel ezelőtt a Nyugat Oroszország gyors összeomlására, és arra számított, hogy az majd elveszi a hegemóniáját veszélyeztető erők kedvét a szervezkedéstől. Mivel azonban a történet más irányt vett, a fent említett cikkek, a narratíva finomhangolása, akár azt is jelezheti, hogy az USA-nak fogy a türelme, és adott esetben kész átlépni ezen a konfliktuson, de a kijevi rezsimen biztosan.
