Az utóbbi napokban megszaporodtak a Jevgenyij Prigozsin és a Kreml közti vitákról szóló nyugati híradások, melyek kenyértörést és a Wagner államosítását vizionálják. A 444 a The Guardian alapján arról számolt be csütörtökön, hogy valószínűleg megpecsételődött Prigozsin sorsa, „akiből lassan a teljes orosz politikai és katonai elitnek elege van”. Hozzátették: van szakértő, aki szerint Vlagyimir „Putyin már hónapokkal ezelőtt dönthetett a Wagner ukrajnai szerepvállalásának mérsékléséről, csak meg akarta várni a bahmuti harcok végét.”
Aligha véletlenül a Telex tolmácsolása szerint a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése is a Wagner-csoporttal foglalkozik, s rámutat arra: „július elseje a végső határideje, hogy az önkéntes katonai egységek szerződést kössenek az orosz védelmi minisztériummal. A legnagyobb orosz magánhadsereg (…) vezetője, Jevgenyij Prigozsin viszont már korábban jelezte: nem hajlandóak aláírni a szerződést.”
Érdemes megjegyezni – és talán egyszer egy külön Bekezdést is szentelünk majd ennek –, a britek legendás titkosszolgálata olyan feltűnően sokat tévedett az elmúlt egy évben, hogy nem lehet nem feltételezni szándékosságot a részükről. A Wagner Oroszországon kívül is népszerű, a vezetője pedig híresen szabadszájú. Az előbbi okot, az utóbbi pedig lehetőséget szolgáltat a hírnevük csorbítására.
De térjünk vissza a hírekhez és azok hátteréhez! A beszámolók egyaránt felidézik, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter június 10-i rendelkezése nyomán minden önkéntes alakulatnak szerződést kell kötnie a tárcával, „ezzel növelve az orosz hadsereg hatékonyságát.” „Prigozsin a szerződéskötés elutasításával az orosz elnökkel is nyíltan szembeszáll”, továbbra is dacol, és egyáltalán nem biztos, hogy a csapatai visszatérnek Ukrajnába.
Sojgu és Prigozsin vitája egyébként abból fakad, hogy a magánhadseregek, mint a csecsen Ahmat vagy a Wagner, nagy autonómiával, de gyakran a föderáció hadseregének hadtápjára támaszkodva harcoltak eddig – anélkül, hogy a felek egymás iránti kötelezettségei megfelelően szabályozva lettek volna. Könnyű belátni, ez nem egy hatékony irányítási rendszer, különösen akkor, amikor az ukrán ellentámadás miatt az orosz fegyveres erők „védekező-felőrlő üzemmódban” vannak.
Államosításról tehát szó sincs, a muzsikusokat senki nem akarja beolvasztani a hadseregbe. Tény ugyanakkor, hogy a Kreml a párhuzamos vezénylési struktúrák megszüntetésére törekszik, s emiatt a jövőben súlytalanná válnak az olyan fenyegetések, melyek szerint, ha „nem kapunk ezt vagy azt, akkor kivonulunk innen vagy onnan.” Cserébe a reguláris erők parancsnokai sem tagadhatják meg a Wagner indokolt igényeinek kielégítését.
Okozott ez feszültséget? Bizonyosan, hiszen Jevgenyij Prigozsin a legjobb feltételeket akarja kiharcolni az embereinek. Emiatt megpecsételődött a sorsa? Bizonytalanná vált, hogy visszatérnek Ukrajnába? Lássuk, mit mondott erről ő maga tegnap:
„Augusztus 5-én indulunk visszatérünk a frontra!”
Ezt a kijelentését valahogy nem akarták észrevenni a nyugati lapok, szakértők és a brit hírszerzők.
Wow, fantastic blog layout! How long have you been blogging
for? you made blogging glance easy. The whole glance of your web site is wonderful, let alone the content material!
You can see similar here ecommerce