Ukrajnában időnként életjelet ad a korrupcióellenes hatóság – rögzítsük ezt azért, hogy más nem lévén, legalább ennyi pozitív üzenete legyen a posztunknak. A legfrissebb hír szerint az SZBU „felszámolt egy újabb (!) csoportot”, amely 12 ezer euróért elintézte, hogy a hadkötelezettek mentesítést kapjanak a szolgálat alól és külföldre távozhassanak. A szűkszavú közlemény nem tért ki arra, hányan hagyhatták el így az országot, de ismert: tavaly a mozgósítás hatálya alá még nem eső, de az ország elhagyásától már eltiltott férfiakat 6 ezer euró körüli összegekért engedték a menekültekkel együtt Nyugatra a határőrök.
Egy élet ára a biztonsági szolgálat által ismertetettek alapján tehát 6 és 12 ezer euró között mozog a háborús Ukrajnában. Ez átszámolva nem is olyan sok: 2,2-4,5 millió forint, egy jobb használt kocsi vagy egy „fapados” új autó ára. És ki ne cserélné el a Suzukiját a saját skalpjára? Bárki megtenné, de sokaknak nem adatik meg a lehetőség. De menjünk tovább!
A napokban Volodimir Zelenszkij elnöki rendelettel váltott le több kijevi kerületi és városi elöljárót. A döntés előzménye egy tragikus eset: többen meghaltak, mert egy rakétatámadás idején nem tudtak elbújni a kijelölt óvóhelyen, az ugyanis zárva volt – és egyébként szét is volt rohadva. A felháborodás miatt vizsgálat indult, amely során kiderült, tömegjelenségről van szó. Számos menedéket vagy túlárazva vagy a rá szánt összegek eltüntetése után egyáltalán nem újítottak fel az elmúlt egy évben, sokat pedig az oltalmat keresők tettek két bombázás között otthonosabbá a saját költségükön, közösségi munkával.
Két vonatkozó hír a félmúltból:
„Az előzetes vizsgálat szerint 2022 áprilisában a Szumi OVA elnökhelyettese a Fővárosi Építési Osztály vezetőjével, akinek kinevezéséért lobbizott, programot szervezett a kormány által a Szumi régiónak juttatott pénzeszközök elsikkasztására. Azon objektumok között, amelyeket ezért a pénzért helyre kell állítani és megjavítani, vannak lakóépületek, polgári és kritikus infrastrukturális létesítmények, hidak és utak, amelyek az ellenséges tűz következtében megsemmisültek” – írta jelentésében az SZBU idén februárban. A szóban forgó tisztviselők kétszeres-háromszoros áron kötöttek szerződéseket baráti cégekkel.
2022 augusztusában pedig az Urainkszkaja Pravda számolt be arról, hogy „az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat tisztviselői és regionális részlegeinek vezetői – beleértve a dnyipropetrovszki, harkovi, zsitomiri, kirovohradi, rivnai, lvivi, csernyihivi, volini, csernyivci, hmelnyicki és zaporozsjei közigazgatási régiók, valamint más állami intézmények tisztviselőit – magánszemélyekkel (…) egy programot szerveztek, hogy vállalkozóktól bevételt szerezzenek középületek és építmények tűzbiztonsági engedélyeinek jóváhagyása miatt.” A megfelelő összegért cserébe bárki megkaphatta a tanúsítványt, fizetés nélkül viszont az sem feltétlenül, aki egyébként jól végezte a dolgát.
Míg a menlevelek esetében az életükért, szeretteikért aggódó szerencsétlenek lehúzásáról van szó, az óvóhelyek rekonstrukciója és az újjáépítési projektek jelentős részben az uniós és más külföldi segélyekből valósulnak meg, illetve kellene, hogy megvalósuljanak. Vagyis végeredményben a te és a mi pénzünket lopják el. Emiatt pedig olyan emberek halnak meg, akik nem tudtak vagy nem akartak elmenekülni Ukrajnából. Az ő életüknek még csak ára sincs, amiért megválthatnák.
Azzal kezdtük, hogy időnként életjelet ad a hatóság, ami egyfajta pozitívum. Ám az igazsághoz az is hozzá tartozik: szemben a problémával, amely rendszerszintű, az elfogások esetlegesek, és minden ilyen hír csak azt az érzést erősíti, hogy a korrupciót Ukrajnában csak az ukrán állammal együtt lehet felszámolni.
Fizetni pedig egy fillért sem szabad nekik!