És kifutott az utolsó hajó is Ukrajnából a hétfőn lejáró gabonaegyezmény biztosította humanitárius folyosón. Tudjátok mi az úti célja? Az „éhező” Hollandia.
E jeles nap kapcsán elterjedt néhány álhír, többek között az, hogy, „újabb válságot hozhat a gabonamegállapodás felmondása”.
1. A tavalyi szerződést nem mondta fel senki. Lejárt, többször meghosszabbították – ezúttal viszont nem.
2. Tekintettel arra, hogy az ENSZ adatai szerint az ukrán gabona nem egészen 2,5 százaléka jutott csak el a világ legszegényebb országaihoz, újabb válságtól biztosan nem kell tartanunk. Hacsak nem tekintjük válságnak azt, hogy Európában nőni fognak az árak.
Igen, az árak… Erre is érdemes kitérni. „Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a gabonamegállapodás 2022 júliusában történt aláírása óta az élelmiszerárak mintegy 20 százalékkal csökkentek” – ismételgetik sokan ezt az egy apró csúsztatás miatt teljesen hazug állítást.
A probléma a következő: a 20 százalék egyáltalán nem igaz. A megállapodás egy éves hatálya alatt ugyan kedvünkre kiragadhatunk két olyan pillanatnyi árfolyamot, ami ezt alátámasztja – a búza esetében. De csak abban.
Viszont a gabonaalku más haszonnövényekre is kiterjedt, például a kukoricára, amelynek az ára egy év alatt mindössze 4 centet esett: 5,64 dollárról 5,60 dollárra. Ha tehát a teljes élelmiszerkosarat nézzük, ahogy illik, nagyon messze kerülünk attól a bizonyos 20 százaléktól.
Aztán van itt még valami, amin érdemes elgondolkodni. Az egyezmény célja az ínséget szenvedő országok ellátásának biztosítása volt. Hogy minden rendben legyen, a részes felek különböző vállalásokat tettek, az ENSZ és rajta keresztül a Nyugat például azt, hogy nem gördít adminisztratív akadályokat – a már meglévőket pedig visszavonja – az orosz agrárexport útjába. Az alku ezen része a papíron maradt.
És ki sír, ki kiabál most a legjobban? Kijev és az EU. Ursula von der Leyen Twitteren küldte el az oroszokat a fenébe, amiért tömegeket ítélnek éhhalálra, a német kormány felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Moszkvára a humanitárius válságot eredményező döntése megmásítása érdekében stb.
Nem furcsa valami? Az afrikaiak, akiket állítólag a legjobban érint az egyezmény kimúlása, hallgatnak. Pedig még egy delegáció is utazott Moszkvába, de természetesen nem azért, hogy kijárják Vlagyimir Putyinnál a hosszabbítást.
A fentiek alapján ez érthető is, hiszen ők továbbra sem kaptak volna semmit, Európa elszívta volna előlük a gabonát, azért meg egyik kormány sem fog a Kremlben kilincselni, hogy a brüsszeli tolvajok és háborús uszítók propagandáját segítsék. Ehelyett megegyeztek, hogy kétoldalú megállapodások keretében vásárolnak, illetve fogadják a segélyeket az oroszoktól. Kibicek és nyerészkedők nem kellenek.
Kína kapcsán pedig a magyar lapokban is megjelent, hogy érthetetlen a hallgatása, hiszen az ukrán gabona egyik legnagyobb felvásárlója volt. Hát, nagyon úgy néz ki, hogy mostantól az orosz gabona egyik legnagyobb felvásárlója lesz, a tervek szerint ugyanis a jelenlegi 600 ezer tonnáról évi 5 millió tonnára növelhetik az orosz importot.
Az EU pedig gondolkodhat, hogy hol hibázott. Zelenszkij talán tűz majd egy búzavirágot von der Leyen hajába.
