Ukrajna megkezdte ellentámadásának fő csapását, több ezer, eddig tartalékban tartott katonát vetve be, akik közül sokan nyugati kiképzést és felszereltek kaptak – közölte szerdán a Pentagon két tisztviselője a New York Timesszal. Mindez néhány órával azután történt, hogy az oroszok nagy erejű támadásokról számoltak be a zaporozsjei régióban.
Tegnap a Facebook-oldalunkon idéztük Hanna Maljar, a kijevi védelmi miniszter helyettesének szavait, aki szerint az ellentámadásuk bekerül majd a tankönyvekbe. Arra a kérdésünkre, hogy „szerintetek milyen cím alatt”, számtalan válasz érkezett. Legtöbbjük így vagy úgy a kudarcra utalt, a fentiekre tekintettel azonban a tragédia sem tűnik erős kifejezésnek.
Amit egyelőre július 26-áról tudni lehet: Kijev hajnali 4 óra körül indította meg a csapatait. A tüzérségi előkészítés után, melynek során kazettás bombákkal is igyekeztek megbontani az orosz védelmet, a gyalogság mintegy 80 páncélos fedezetében kezdte meg az áttörési kísérletét Rabotyinó térségében. Az oroszok nem hagyták el az állásaikat, így komoly ellenállásba ütköztek, mindenesetre nagy veszteségek árán az ukránoknak reggelre sikerült legalább három ponton behatolniuk a védelem első vonalába, ahol megkapaszkodtak. A támadás második hulláma valamikor 7-8 óra között indulhatott, de nem jutott túl a már megszerzett pozíciókon. Sőt, az orosz ellenlökés, ami felkészületlenül érte az ukránokat, gyors visszavonulásra késztette őket. Délre mindkét fél visszatért az origóhoz, azzal a különbséggel, hogy a 8 órás művelet alatt Kijev erői körülbelül harminc páncélost vesztettek és kétszáz katonájuk esett el.
A front más szakaszain is próbálkoztak, de még ennyit sem értek el.
Északon, az Oszkol-tározó térségéért folyó harcokban ez alatt az oroszok tovább nyomultak előre. A héten eddig két kilométert sikerült haladniuk egy négy kilométeres frontszakaszon; Kupjanszk városa már napokkal ezelőtt nem csak lő-, hanem látótávolságon belülre került – és akkor ezt vessük össze azzal, hogy az eddigi, ezek szerint „elő-ellentámadásban” minden kínkeservesen megtett ötven-száz métert világraszóló sikerként jelentett be Hanna Maljar!
És a napnak ezzel nincsen vége. Az orosz légierő a délután folyamán ugyanis nagyszabású támadást indított a nyugat-ukrajnai repülőterek ellen. Ennek következtében részlegesen megsemmisült a Hmelnickij régióban található sztarokonstantyinov légibázis, valamint találat érte a zsitomiri ozernoje repülőteret és egy másikat a kirovogradi körzetben. Továbbá az oroszok csapást mértek egy földalatti irányítóközpontra Kijevben és egy kommunikációs és vezérlőközpontra Lvovnál.
A pihentetett, nyugaton felkészített és mindennel megtámogatott ukrán csapatok tehát kudarcot vallottak Zaporozsjében, a kipróbált, harcedzett védelmük továbbra sem képes megállítani az oroszokat Kupjanszknál, a legendás légvédelmük pedig második hete tehetetlen az orosz rakétákkal szemben. Ez a tegnapi nap mérlege, és ha Washington és Kijev csakugyan július 26-át jelölte ki a „fő ellentámadás” kezdeteként, akkor könnyen lehet, hogy e dátum a „Rabotyinói tragédiaként” vonul be a tankönyvekbe. A következő hetek majd eldöntik, de ha így lesz, valaki postázzon egy kötetet Hanna Maljarnak!