Egyre durvább hangot üt meg Albin Kurti koszovói kormányfő Szerbiával szemben a napokban esedékes brüsszeli csúcstalálkozó előtt. Mint a Magyar Nemzet emlékeztetett: az Európai Unió közvetítésével ül ismét egy asztalhoz Kurti és Alekszandar Vucsics szerb államfő. A találkozójuk célja az lenne, hogy normalizálják a két ország viszonyát.
A szerb elnök viszont úgy véli, Albin Kurti rezsimje nap mint nap nem foglalkozik mással, csak a szerbek üldözésével. A koszovói kormányfő pedig folyamatosan visszavág a szerbeknek, és beszól a Nyugatnak is. Kurti szerint ugyanis a Nyugat hozzáállása túl puha Szerbiához, s ehelyett inkább büntetőpolitikát kellene alkalmazniuk Belgráddal szemben – írta a Kosovo Online hírportál. A koszovói kormányfő egy észt médiumnak nyilatkozva úgy fogalmazott, Belgrádot kényszeríteni kell, hogy végrehajtsa az ohridi megállapodást.
– Az Európai Uniónak azzal kell megfenyegetnie Belgrádot, hogy ismét vízumkötelezettséget vezet be ellene. Ebben az esetben ők azonnal végrehajtanák a megállapodást, mert nem szeretnék elveszíteni a vízum nélküli szabad mozgás lehetőségét – mondta Kurti. Szerinte az Amerikai Egyesült Államok üzenete az kell legyen, hogy nem szabad magától értetődőnek venni Szerbia demokratikus Nyugatról való támogatását. Albin Kurti hozzátette, a Nyugatnak meg kellene fontolni a közvetlen külföldi befektetések törlését is.
– Úgy gondolom, hogy szigorú intézkedéseket kell hozni Szerbiával szemben a külföldi befektetésekkel kapcsolatban. Ha kivonulással fenyegetnék őket, Szerbia azonnal fegyelmezetten viselkedne, és végrehajtaná a megállapodásunkat – mondta az albán politikus. Hozzátette: Szerbiát lágyan akarják kihúzni Oroszországból, nem pedig ostorral.
Eddig a tények, és most jöjjön a véleményünk pontokba szedve:
1, Az a hang, amit Kurti megüt, és azok a javaslatok, amelyeket a koszovói miniszterelnök megfogalmaz, csak olajat jelentenek a tűzre. Aligha hiszem, hogy az ilyen üzengetések, követelések a megegyezést segítik elő. Ha a koszovóiak egyezségre törekednének, akkor a pristinai vezetés olyan nyilatkozatokat tenne, amely békejobbal és nem balegyenessel ér fel.
2, Mivel koszovói kormányfő a balegyeneseket osztogatja serényen, felsejlik előttem a 2022. február 24-ei állapot Ukrajnában. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a ezúttal is a kijevi forgatókönyv valósul meg. Jöjjenek a párhuzamok: Szerbia Oroszországnak, Koszovó Ukrajnának, a koszovói szerb kisebbség pedig az ukrajnai orosz kisebbségnek felel meg, s persze Kurti a Zelenszkij retorikáját követi.
Kurti most Vucsicsot hergeli, miként tette korábban Zelenszkij Putyinnal. Koszovó pedig nagyjából úgy bánik a szerb kisebbséggel, mint tette azt Kijev az ukrajnai oroszokkal. S miként Ukrajna, Koszovó mögött is ki áll? Naná, hogy az USA, az EU, vagyis a globalista háttérhatalom. Csak remélni tudjuk, hogy a folytatás nem az lesz, mint Ukrajnában volt.
3, Az eddig leírtakból következően vannak félelmeim, hogy Koszovó és Szerbia viszonyát nem lehet normalizálni. Lehetne, de a Nyugat láthatóan mást akar, minden bizonnyal Szerbia piszkálásával, hergelésével (és esetleg háborúba rángatásával) is Oroszországnak akarnak üzenni, és fricskát nyomni.
4, S hogy mire jó még a balkáni nyugalom felborítása? A káosszal megnyithatnának, jobban mondva, felerősíthetnének egy újabb migrációs útvonalat. S abból ki jönne ki megint rosszal? Naná, hogy Európa. A képlet egyszerű: a mai világpolitikában egy-egy döntés, konfliktus mögött nem egy nőt, hanem a háttérhatalmi érdekeket kell keresni, és sajnos mindig meg is lehet találni!
