Nem volt még olyan nagyon régen 2020 eleje, amikor a világgal és így mindannyiukkal szembejött a koronavírus-járvány. (Azt a részét most hagyjuk, mert a bekezdés szempontjából nem annyira lényeges, hogy a járvány „csak úgy jött”, vagy ránk szabadították.) A járvány biztos, hogy valós volt, egy fiatal, egészséges rokonomat el is vitte, és tény, hogy sokan betegedtek meg és haltak meg. (Abba most megint nem mennék bele, hogy az oltás kellett vagy nem kellett, segített vagy nem segített, mert ez a bekezdésünk szempontjából nem fontos.) Ami fontos, hogy pandémia volt, megbetegedések, elhalálozások voltak. Születtek világszerte helyi, kormányzati intézkedések, korlátozások, amelyek az életünket egy csapásra megváltoztatták.
S emlékszünk arra, hogy amikor a világ és benne az emberek megrémültek a koronavírus-járványtól, és a legtöbben bezárkóztak, visszavonultak a saját otthonukba, akkor mi volt az általános vélekedés? A döntő többség azt mondta, hogy a pandémia miatt és után az életünk nem folytatódott úgy, ahogy addig, változásra van szükség. S a helyzet az, hogy jött is a változás, csak nem úgy, ahogy akkor a legtöbben gondoltuk.
A profit mindenek előtt
Mert mit reméltünk? Abban bíztunk, hogy a pandémia után meg fognak erősödni a közösségek, amelyekre az együttműködés lesz a jellemző. Azt reméltük, hogy a gáncsoskodást felváltja majd a szolidaritás, a globálist pedig a lokális. Azt is mondták, hogy a pandémia rámutatott arra, hogy a Földünk javait nem lehet vég nélkül kizsigerelni. Egészen szép gondolatok
S mi lett ehelyett? Szinte még vége sem lett a koronavírus-járványnak, kiderült, hogy az egész európai uniós vakcina-beszerzést áthatotta a korrupció. (A gyanú szerint az Európai Bizottság elnöke privát SMS-ekben egyeztetett a vakcinaszerződésekről a Pfizer vezérével, Albert Bourlával.) Az ügyet azóta sem tisztázták… S miközben szabadultunk a pandémiától, a globalista háttérhatalom már erősen kuszálta a szálakat Ukrajnában.
Persze tette ezt már 2014-től, sőt mér előtte is, de 2021 második felében felgyorsították a folyamatot. Az ukránokat feltüzelték, Oroszországot pedig addig provokálták több módon is, amíg végül Moszkva elindította a különleges katonai műveletet. S mi van azóta? A globalista háttérhatalom számára a profit azóta is mindenek felett áll. Ukrajnát gazdaságilag életben tartják, folyamatosan fegyverzik – bár lassan nem lesz kit, mert egyre fogynak a hadra fogható férfiak –, ezzel Oroszországot gyengíteni igyekeznek (nem nagyon sikerül). A látszólag szövetséges Európai Unió pedig gyengül is, nem kicsit, hanem nagyon.
S közben a különböző – elsősorban amerikai – gazdasági szereplők, hadiipari cégek – persze nem általában véve az USA – tovább híznak. Temérdek a profit, tódulnak a dollárok a globalista érdekkörök számláira. S hogy ezért milyen árat fizet a világ és legfőképpen Ukrajna? Hogy ezért hány százezer embernek kell meghalnia? Az őket egyáltalán nem érdekli. Na ennyit a koronavírus-járvány alatti várakozásainkról és a szép új világba vetett reményünkről. Lejjebb vagyunk, mint talán valaha…
