Új szakaszba léptek az Egyesült Államok és Vietnám kapcsolatai – jelentette hétfőn az MTI, és a hírügynökség nyomán több portálon megjelent, hogy a két ország a jövőben elmélyíti együttműködését a felhőalapú számítástechnika, a félvezetők és a mesterséges intelligencia területén, továbbá az, hogy Washington „támogatja Vietnamot autonóm védelmi képességeinek fejlesztésében”.
Biztonsági üveggyöngy
Ami az utóbbit illeti, és ezzel Hanoi is tisztában van: Amerika nem tudja tartalommal megtölteni az ígéretét. A Csendes-óceáni flottája egy Ausztráliától Észak-Koreáig terjedő képzeletbeli határvonalat véd, egyébiránt pedig bármilyen fegyveres konfliktus Kínával – a tárgyalások során meg nem nevezett gonosszal – világháborúhoz vezetne, ami nem célja, és amire nincs is felkészülve.
Joe Biden ajánlata ráadásul megkésett. Kína az elmúlt két-három évben rendezte a viszonyát déli szomszédjával, amellyel egy sor katonai, rendészeti és más, biztonságpolitikai vonatkozású egyezményt sikerült már tető alá, vagy aláírásközeli állapotba hoznia.
Vagyis a képlet a következő: az Egyesült Államok most abba a vágyálomba ringatja magát, hogy még mindig működik a régi recept, a „biztonságot üzletért”, és megnyerte Vietnamot Kínával szemben. Hanoi pedig készségesen asszisztál az önámításhoz, ugyanis komoly haszna származik belőle.
A magyar híradások nem említették, de az amerikai elnök bizonyos ritkaföldfémek szállításáról is megállapodott. Így összegezve: az USA ásványokat és félvezetőket fog vásárolni Vietnamtól, annak reményében, hogy ezáltal csökkentheti saját, Kínától való függőségét, eközben befektet az ázsiai ország dinamikusan fejlődő informatikai vállalataiba, támogatja azok fejlesztéseit.
Ki jár jobban?
A mérleg serpenyője egyértelműen Vietnam felé billen, ami piacot, külföldi működőtőkét és know-howt szerzett magának. Amerika ezzel szemben csak egy olyan megbízhatatlan „stratégiai partnert”, amely 2013 óta Kína stratégiai partnere is.
És akkor most ki-ki tegye fel magának a kérdést: ha a hanoi vezetők helyében lenne, egy jövőbeni kiélezett helyzetben kinek az oldalára állna, a szomszédos Kínáéra vagy az Egyesült Államokéra, amelytől egy óceán választja el, és amely a mai napig nem kért bocsánatot a népe ellen elkövetett háborús bűnökért?