„És van egy jó hírünk: Andrijivka” – írta tegnap Telegram-csatornáján az ukrán védelmi miniszter-helyettes, Hanna Maljar, majd másfél óra múlva helyreigazította saját magát. A legfrissebb üzenetében szabadkozott: ő nem állította, hogy bevették a települést. Andrijivkában heves harcok dúlnak, egyébként nem is egyeztetett a hadvezetéssel, ami nem is tud semmi konkrétat, mert a kommunikációs csatornák a front és a parancsnokság között süketek – magyarázta egyik mondatával ütve a másikat.

A történet kínos, de önmagában teljesen jelentéktelen mozzanata a háborúnak. Két okból keltette fel mégis a figyelmünket:

1. Maljarnak tulajdonképpen igaza van abban, hogy az első posztjában bevételről, „felszabadításról” kimondottan szó sem volt. A sejtelmes kijelentését mégis felkapta az ukrán és az atlantista sajtó, magyarul is megjelent a hír, például a Portfólión, azzal a címmel: „Bejelentette Ukrajna: sikert ért el a keleti ellentámadás, felszabadult Andrijivka”.

Ugyanitt az olvasható: az „egy egykor néhány száz fős falu az első település, amely hivatalosan is felszabadult az orosz uralom alól Ukrajna idei ellentámadása során.” Ennyire – bocsánat a képzavarért – csehül állnak tehát az ukránok, hogy egy elhamarkodott, nem is egyértelmű kijelentés szenzációként fut végig a nyugati világban.

Nagyon nagy lehet a baj, ha egy „egykor néhány száz fős falu” ekkora figyelemre tarthat számot. Nem is beszélve arról, hogy a sikerpropagandához fel kellett találni egy új fogalmat: „keleti ellentámadás”. Ilyenről eddig csak 2022-ben esett szó. Az ukrán ellentámadás ugyanis alapvetően déli irányba indult meg a nyáron, a célja pedig az Azovi-tenger elérése.

2. Az ukránok szeretnek vetíteni, felnagyítani a sikereiket. De ezzel együtt általában a területszerzésekről viszonylag pontos adatokat közölnek: 200 méter itt, 1 kilométer amott – és hasonlók. Ebben a percben nem tudhatjuk, hogy mi a helyzet Andrijivkánál, azt viszont igen, hogy Maljar a koradélutáni Telegram-üzenetét elkapkodta. Ez megint csak arra utal, hogy óriási a nyomás Kijeven.

A teljesítménykényszer tegnap még csak egy kommunikációs hibához vezetett. Holnap azonban egy hadsereg sorsa múlhat valakinek a meggondolatlanságán.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét