Elon Musknak a héten ismét sikerült feltűnést keltenie. Ezúttal egy Kínát és Tajvant érintő megjegyzése miatt rongyolt bele, és lényegében „messiáskomplexusos” ámokfutó milliárdosnak titulálta a „sorosozáson” máskülönben rendre kiakadó 444. A cikket olvasva az emberben több kérdés felvetődik:
- Tényleg ezek az újságírók nevezik különbnek magukat a jobboldali kollégáiknál? Milyen alapon?
- Vajon a szóban forgó szerkesztőségben felvételi követelmény a történelem és a nemzetközi jog nem-ismerete?
- … Erre mindjárt visszatérünk.
Dióhéjban a lényeg
A portál szerint azon kéne most felháborodnunk, hogy az üzletember „Kína integrált részének nevezte a szigetet, ami az ötvenes évek óta küzd a saját függetlenedéséért.” Túl azon, hogy a szó, amit a szerző keresett, az integráns, én nem az integrált, a mondat második fele nettó marhaság.
Az Egyesült Államok 1979. január 1-jén ismerte el a Kínai Népköztársaságot. Egészen addig a Nyugat a nem kevésbé diktatórikus, csak éppen nacionalista, a polgárháború végén a tajvani szigetcsoportra visszaszorult Kínai Köztársaságot tekintette „a Kínának”, és a kínai nép legitim képviselőjének.
Az ötvenes évek óta épphogy a kommunistáknak kellett megküzdeniük az elismerésért – de nem a függetlenségért! A függetlenségért senki nem küzdött. A közelmúltig talán az egyetlen kérdés, amiben Peking és Tajpej egyetértett, az az volt, hogy egy Kína van, aminek a határai adottak.
A tajvani szeparatizmus csak az utóbbi évtizedekben kapott erőre, de ma sem általánosan elfogadott cél. Ugyanakkor racionális, persze, hiszen az Egyesült Államok gazdasági érdekei és imperialista törekvései miatt elkövetett „árulása” helyrehozhatatlan károkat okozott.
Mi következik ebből?
Szóval, a harmadik kérdés, ami felötlött bennünk a következő:
- Vajon így, az új hidegháború küszöbén a 444 csak túltolta az atlantista propagandát, mert annyira a kedvében akart járni a szponzorainak, vagy ez már Washington irányváltásának a jele?
A történettel természetesen nem csak ők foglalkoztak, és a nyugati sajtóban egyre gyakrabban vetődik fel Tajvan függetlenségének lehetősége, szükségessége. Az USA külügyminisztériumának anyagai szerint mindenesetre a Fehér Ház továbbra is elkötelezett az „egy Kína, két rendszer” doktrínája mellett. És Musk kijelentése tökéletesen belesimul az államok hivatalosan vallott külpolitikai irányvonalába.
Ezért, ahogy fentebb írtuk, a 444-esek vagy ostobák, vagy túlbuzgó propagandisták, vagy tudnak valamit. Reméljük, az három lehetőség közül az első vagy a második az igaz, mert különben egy pusztító háború és gazdasági válság vár ránk.
Egyszerű ugyanis a képlet: Tajvan függetlenségének elismerése = világháború.
