Néhány hete egy amerikai stratéga azt mondta: az ukránoknak október közepéig ki kell kényszeríteniük az áttörést. Az esős időszak beálltával ugyanis az ellentámadást nem lehet folytatni, amit tehát addig nem szereznek meg, idén már nem is fogják.
Hogy áll most, a félidőben, a nagy reconquista? Az Economist vezércikke szerint a nyár elején orosz kézen lévő terület mindössze 0,25 százalékát sikerült visszahódítania az ukránoknak. Ez azt jelenti, hogy a rabotyinoi éken kívül szinte semmit. Ha nem nagyítóval nézzük, a több mint 1000 kilométeres frontvonal képe alig változott.
A Daily Telegraph-nak ugyanakkor egy brit zsoldos azt mondta, a zaporozsjei térségben előfordult, hogy 100 méternyi előrehaladásért százan haltak meg. Méterenként egy ember tehát. Bár a példa, ha igaz egyáltalán, biztosan extrém, de egy ideje már a nyugati sajtó sem tagadja, hogy az ukránoknak elképesztő véráldozatok árán sikerül elérni, amit elértek – a fent említett 0,25 százalékos „hódítást”.
Mi jön most?
Volodimir Zelenszkij azonban mindezekről nem hajlandó tudomást venni. Egyfelől felszólította az újságírókat, hogy álljanak le. Azaz ne írjanak többet a valóságról, mert az árt a morálnak. Másfelől kijelentette, hogy őt nem érdekli az időjárás. Ha kell, nyakig a sárban újra és újra neki fogja zavarni a katonáit az orosz védelem falának. Ez őrültségnek tűnhet, de valójában nincs más választása. Miért?
Miközben az ukrán vezetés folyamatosan szűkíti a hadkötelezettség alól felmentettek körét, és az elégtelen mozgósítás miatt az összes komisszárját leváltotta, Oroszország tavaly óta nem hívott be senkit. Ebből is látható, hogy az orosz védelem állja a sarat, a hadsereg magabiztosan tartja a pozícióját, és őröli fel az ellenséget.
Ennek az eredménynek pedig a múlt téli és a tavaszi erődítési munkálatokkal alapoztak meg. Ha tehát három-négy hét múlva a nagyobb szabású hadműveletek leállnak, az oroszok a tavalyinál egy sokkal jobb, már kiépített pozíciókból kezdhetik el a felkészülést a háború 2024-es folytatására. Addig viszont még rengeteg ukrán fog meghalni. Bombák ezrei hullanak majd az állásaikra, a városaikra.
Oroszország a télen saját készleteit feltöltheti saját gyártásból, valamint az iráni és észak-koreai importból. Ukrajna sok újdonságra és nagyobb mennyiségű hadianyagra már nem nagyon számíthat a nyugati raktárak kiürülése miatt. Vagyis az idő Moszkvának dolgozik. Így állunk most.
