Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kínai Központi Televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus eszkalálódását az okozta, hogy az Amerikai Egyesült Államok elkezdte Ukrajnát bevonni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO) – erről itthon mások mellett az Index.hu számolt be.
– Oroszország a maga részéről mindent megtett azért, hogy a konfliktus megoldásának útját kövesse, de ezt nem engedték meg neki. Az ukrán hatóságok egy bizonyos ponton azt mondták, hogy nem tetszenek nekik a minszki megállapodások, és nem fogják teljesíteni azokat – hangsúlyozta Putyin. Pontosította, hogy Ukrajna a függetlenségi nyilatkozaton alapult, amelynek fő tézise az volt, hogy keleti szomszédunk semleges állam.
S akkor szokás szerint jöjjön a véleményünk:
1, Nem állítom, hogy akár Putyin, akár más orosz vezetők mindig csakis a színtiszta igazat mondják, de úgy hiszem, amit most az orosz elnök nyilatkozott, az nem hazugság. Oroszország soha nem vonult volna be Ukrajnába, ha a Zelenszkij-kurzus vagy az éppen aktuális ukrán vezetés nem száll szembe a nemzeti kisebbségekkel, így az orosszal is (s persze a magyarral is), és nem kezd el a NATO felé fordulni Oroszországgal a hátában. Ezt Moszkva nem tűrhette el, Zelenszkij pedig a szép szavakból nem értett, nem is akart érteni.
2, Az USA és az általa vazallus viszonyban tartott nyugati világ az orosz-ukrán konfliktusban az első perctől kezdve Ukrajna pártját fogja Oroszország ellenében. Az indok az, hogy a gaz, ádáz diktátor, a Putyin vezette Oroszország galád módon lerohanta a szegény, ártatlan, szabadon élni akaró Ukrajnát. Hát igen kérem, akkor most egy pillanatra játszunk el a gondolattal. Kanadában politikai fordulat történik, és az USA északi szomszédja elkezdi mind szorosabbra fűzni a kapcsolatait a BRICS államaival, így Moszkvával is.
Egy ponton Kanada első embere elkezdené hátrányos intézkedések sorával sújtani a helyi nemzeti kisebbségeket, köztük az amerikaiakat. Ezzel párhuzamosan pedig mind gyakrabban merülne fel, hogy Kanada katonai szövetségre szeretne lépni Oroszországgal és Kínával. Na, arra lennék én kíváncsi, hogy az USA ezt meddig tűrné cselekvés nélkül? (A választ csak sejtem. De ha felidézzük az 1962-es kubai rakétaválságot, amely a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki, akkor talán nemcsak sejtjük, hanem tudjuk is a választ.)
3, S hogy miért gondolnám, hogy Ukrajna a globalisták ösztönzésére kiprovokálta a háborút? Gondoljunk csak bele Ukrajna helyzetébe! Ukrajna egy szovjet utódállam, amely lehúzott több évtizedet Oroszországgal közösen a nagy Szovjetunióban. Ukrajna szomszédja a világ egyik nagyhatalma, Oroszország, amellyel csaknem 2 ezer kilométer hosszú határa van.
Ráadásul a háború előtt körülbelül 43-44 millió lélekszámú Ukrajnában sokmilliós orosz kisebbség élt. Mit teszek, ha békét akarok? Megőrzöm a semleges státuszomat, és tisztelettel bánok az ország nemzeti kisebbségeivel, főként az orosszal, hogy ne húzzak újat Moszkvával. Na, a Zelenszkij-kurzus ennek éppen az ellenkezőjét csinálta. Hát erre jött a különleges katonai művelet.
