Ukrajna kedden első alkalommal indított amerikai nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat orosz célpontokra. Erről a The Washington Post, a Politico és a Wall Street Journal számolt be először. Este pedig Vlagyimir Zelenszkij is megerősítette.

Az ukrán politikusok és bloggerek egészen fellelkesültek. Olekszij Goncsarenko, az ukrán Verhovna Rada egyik képviselője például megköszönte a támogatóiknak a fegyvert, amivel sikeres támadást hajthattak végre a bergyanszki repülőtér ellen.

Viktor Andrusiv, az ukrán belügyminisztérium volt tanácsadója pedig már ott tart, hogy “az ATACMS magában hordozza az újabb sikeres műveletek lehetőségét még az ősz vége előtt”.


Vagyis az új “csodafegyver” visszaadta az ukrán vezetők győzelembe vetett hitét. Ezzel akkor is számolni kell, ha a történelmi példák hosszú sora bizonyítja: csodafegyverek nincsenek. A második világháború kimenetén sem a Tigris tank, sem a Me-262, sem a V1 és V2 nem tudott változtatni.

Ugyanígy Ukrajnában is: a HIMARS, a Storm Shadow rakéták, a Leopard tankok mind-mind úgy voltak bemutatva, mint „A Fegyver”, ami változást hoz, kiegyenlíti az erőviszonyokat. Sőt, Kijev oldalára billenti a mérleg serpenyőjét.

Ám minden csoda három napig tart, a modern háborúk pedig jellemzően anyag- és idegháborúk. Egyelőre úgy tűnik, mindkettőből az oroszoknak van több.

Bergyanszknál és Luganszknál kedden működött a meglepetés ereje – és tegyük hozzá kritikusan: ismét felsült az orosz hírszerzés.


Merthogy Washington ezek szerint a közelmúltig blöffölt, amikor arról számolt be, hogy Joe Biden még mindig csak töpreng az ATACMS-szállításokon. Vagy amikor a Pentagon vezetője, Lloyd Austin a napokban azt nyilatkozta: „Az Egyesült Államoknak egyelőre nincs mit bejelenteni az ATACMS rakéták Kijevnek történő átadásának lehetőségéről”. De ez természetes.

És annak is természetesnek kellett volna lennie, hogy ennek ellenére Moszkva megfelelő felderítési adatok birtokában felkészülten várja az új fegyver első bevetését. Ehhez képest úgy hírlik, Bergyanszkra csak az „Ide lőjetek!” táblát nem tették ki, mert tele volt helikopterekkel és hadianyaggal.

Mi jöhet most?

Az ATACMS-ok megjelenése a hadszintéren az ukránok csapásmérő képességének hatósugarát 160-300 kilométer sugarú körre terjeszti ki. Ezzel mélyen az oroszok nemzetközileg elismert határai mögé is belőhetnek, bár megígérték az amerikaiaknak, hogy ezt nem fogják megtenni.

Ezek a rakéták ugyanakkor elképesztően drágák és korlátozott számban állnak Kijev rendelkezésére.


Az oroszok részéről a legkézenfekvőbb válasz az ukrán célpontokra mért légi, és tüzérségi csapások fokozása. (Két hét szünet után már ismét lövik Kijevet.) Valamint a front egyes szakaszain az áttörés kikényszerítésének erőltetése.

Egy minapi hír szerint október elején nagymennyiségű hadianyagot kaptak tengeri és vasúti szállítással Észak-Koreából. Tudjuk, hogy idén a hazai termelést felpörgették, és elkészült az első iráni drónokat licenc alapján gyártó üzem is. Azaz lőszer, rakéta bőven az oroszok rendelkezésére áll.

Egy szó, mint száz, az őszi-téli éjszakák biztosan nem lesznek sötétek Ukrajnában. Ez viszont növeli a pusztítás mértékét és az ártatlan áldozatok számát. Valójában ez lehet az egyetlen “eredmény”, amit az Egyesült Államok az ATACMS-szállításokkal el tud érni: még több halált a győzelem reális esélye nélkül.


HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét