Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A hidegháború alatt az Egyesült Államok úgy reklámozta magát, mint a szabad világ vezetője. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy véreskezű diktátorokkal kössön szövetséget, és elnyomó rezsimeket támogasson. A következőkben bemutatunk nektek 3+1 autokrata vezetőt, akiket jobban „szeretett” Amerika a szabadságnál.
De előtte: iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra, és ne felejtsétek el bekövetni a Facebook-oldalunkat.
Georgiosz Papadopoulosz ezredes
A náci Németország leggyőzése után Görögországnak az angolszász érdekszférába kellett volna tartoznia, csakhogy 1944-ig az ellenállást a kommunisták és republikánus szövetségeseik vezették. A monarchisták ezeket az éveket jobbára száműzetésben, a konzervatív tisztek pedig kollaborációval töltötték.
’44-ben megjelentek a színen a britek, akik felfegyverezték a jobboldalt. Ezzel tulajdonképpen kezdetét vette a csaknem 5 évig tartó polgárháború. A kommunistákat szó szerint kiűzték az országból. A menekültek egy része Magyarországon telepedett le, a Fejér megyei Beloianniszban.
Az amerikaiak nem bíztak az 1947-ben visszahívott görög királyban, ezért a CIA az 50-es években már legkevesebb évi 1 millió dollárral támogatta a katonák földalatti mozgalmát. Az ország a ’60-as évek közepén válságba kerül, ami kikezdte a monarchia alapjait.
A ’67-es diáktüntetés résztvevői már nyíltan rendszerváltást követeltek. A megmozdulást vérbe fojtották. A káoszt kihasználva pedig a hadsereg puccsot hajtott végre, és Georgiosz Papadopoulosz magához ragadta a vezetést.
Papadopoulosz, aki a ’40-es években egy nácikkal együttműködő partizánvadász különítményt vezetett, ekkor már 15 éve szerepelt a CIA fizetési listáján. Első intézkedéseivel hadat üzent a baloldalnak. Egy hónap alatt 8000 embert tartóztattak le, és legalább kétezret megkínoztak.
A karhatalmi erőszak mértékéről sokat elárul, hogy több európai ország szankciókat vezetett be, ám a katonai junta 1974-ig hatalmon maradt. A terror végig kísérte ezt az időszakot: nem kellett kommunistának lenni ahhoz, hogy valaki a börtönszigeteken találja magát, elég volt, ha ráfogták.
Az USA-nak semmi kifogása nem volt ez ellen. Annak ellenére egyébként, hogy a Papadopoulosz-rezsim hadat üzent a nyugati konzumidiotizmusnak is. A rendszer főideológusa, Georiosz Georgalasz egyébként azt vallotta, hogy a társadalmi problémákat nem jóléti intézkedésekkel, hanem „hosszútávú pszichoterápiával” kell megoldani, és ezért például éjjel-nappal népzenét sugároztak a rádiók. Ugyanakkor simán beengedték a Coca-Colát és több más amerikai céget.
Érdemes még hozzátenni, bár a junta előszeretettel hangsúlyozta keresztény jellegét, ez nem akadályozta meg abban, hogy papokat is letartóztassanak.
Végül is a gazdasági válság, Ciprus elfoglalásának sikertelen kísérlete, és az 1973-as, tankokkal eltaposott diáktüntetés elvezetett Georgiosz Papadopoulosz bukásához, egy évvel később pedig a juntának is harangoztak.
Ezzel együtt azt is fontos hangsúlyozni, hogy az ezredes igazi cserkészfiú a sorozatunk többi szereplőjéhez képest.
Folytatjuk!
