Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Egyre több jel utal arra, hogy újabb szereplő jelentkezhet be a gázai konfliktusba, mégpedig a jemeni húszik, akiket az elmúlt években egyre korszerűbb, nagyobb hatótávolságú fegyverekkel és drónokkal is bőségesen ellátott Irán – erről írt a Magyar Nemzet. Mint kifejtették, a húszik már évek óta fenyegetőznek azzal, hogy – a több mint 2000 kilométeres távolság dacára – megtámadják Izraelt.
A fenyegetést külön nyomatékosítja, hogy a múlt héten az egyik Vörös-tengeren járőröző amerikai romboló elfogott egy Jemenből kilőtt és valószínűleg Izraelre célzott rakétát. Felhívták a figyelmet arra, hogy emellett egy amerikai hadihajó a Vörös-tengeren több rakétát és drónt lőtt le, amelyek Izrael felé tarthattak.
A Magyar Nemzet rámutatott arra: szintén aggodalomra ad okot, hogy Jemen földrajzi helyzeténél fogva a húszik a Szuezi-csatornához vezető fontos kereskedelmi útvonalakat is megakaszthatják, és az elmúlt években már bizonyították, hogy nem riadnak vissza civil célpontok támadásától. Amellett, hogy rendszeresen fenyegetnek kereskedelmi hajókat, 2019-ben egy szaúdi olajfinomítót is megtámadtak.
– Még nagyobb gond, hogy a térségben halad keresztül a világ olajának 30 százaléka, és ha ez a forgalom akár csak rövid időre is leáll, az azonnal az egekbe küldené az üzemanyagárakat az egész világon – fűzték hozzá.
De kik azok a húszik?
– tették fel a kérdést, amit meg is válaszoltak. Mint írták, a húszik a 2010-es évek elején, Ali Abdullah Szaleh diktátor bukása után váltak tényezővé Jemenben. 2014-ben részt vettek a szaúdi barát kormány megbuktatásában, 2016-ra pedig az ország északi részének jelentős hányadát az ellenőrzésük alá vonták.
A konfliktusba Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is beavatkozott, de a húszikat nem sikerült megtörniük. Az évek óta tartó ellenségeskedés végére az Egyesült Államok próbál pontot tenni, és sikerült is elérniük egy hosszabb ideje tartó fegyvernyugvást. Csakhogy a Magyar Nemzet szerint az izraeli események most az egész folyamatot veszélybe sodorhatják.
A történet kerek, egy dolgot fűznénk csak hozzá. A palesztin-izraeli konfliktus alapvetően a két nép hosszú évtizedek óta tartó szembenállásáról szól, de a jelentősége messze túlmutat a zsidó állam alig több mint 22 ezer négyzetkilométeres területén. A Hamász terrorakció-sorozata és az arra válaszul indított izraeli ellenoffenzíva, a válaszcsapások a fél világot különböző szintű cselekvésre késztetik.
A Nyugat felsorakozott a zsidó állam mögött, de az eddigi hírek szerint sokan sietnének a palesztinok segítségére is, így mások mellett az afganisztáni tálibok és mint látszik, akár a jemeni húszik is, de Jordánia is egyre hangzatosabb kijelentéseket tesz. S a sor folytatódhat. Éppen ezért meg kell akadályozni, hogy a válság kiszélesedjen, arra van szükség, hogy a Közel-Keleten végre szilárd, nemcsak hónapig vagy évekig tartó fegyvernyugvás szülessen, hanem valódi béke, amelyet a palesztinok és a zsidók is el tudnak fogadni.
Ha a térség története minduntalan az erőszakról és az arra adott válaszcsapásokról szól, akkor soha nem lesz megnyugvás a Szentföldön. Pedig béke és biztonság nélkül az élet nem sokat ér. Szerencsére nálunk mindkettő adott!
