Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!

A hidegháború alatt az Egyesült Államok úgy reklámozta magát, mint a szabad világ vezetője, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy véreskezű diktátorokkal kössön szövetséget és elnyomó rezsimeket támogasson. A következőkben bemutatunk nektek 3+1 autokrata vezetőt, akiket jobban szeretett Amerika a szabadságnál.

De előtte iratkozzatok fel a Youtube-csatornánkra, és ne felejtsétek el bekövetni a Facebook-oldalunkat.

Mohamed Reza Pahlavi

A 20. század elején, miután a britek kiterjedt olajmezőket találtak Perzsiában, versenyfutás indult az országért. 1921-ben a Londonból támogatott, Reza kán puccsot hajtott végre, majd négy évvel később “megkoronázta” magát. Teherán a harmincas évek végétől egyre jobban közeledett a náci Németországhoz, ezért 1941-ben a szövetségesek megszállták Perzsiát.


A sahot lemondatták és a fiát, Mohamed Reza Pahlavit ültették a helyére. A háború után a fiatal uralkodó kénytelen volt demokratizálni az országot. Az első valóban szabad választást megnyerő Mohamed Moszadek csökkenteni akarta a társadalmi egyenlőtlenségeket, és rendbe akarta tenni a költségvetést, ezért hozzálátott a külföldi monopóliumok felülvizsgálatához.

Ekkoriban a BBC-hez tartozó Angol-iráni Olajtársaság volt a világ egyik legnagyobb szénhidrogén-kitermelője. Szinte kizárólagos hozzáféréssel az ország feltárt és feltáratlan készleteihez. A vállalat megtagadta az együttműködést a kormánytól. Moszadek és a nemzetgyűlés ezért úgy döntött, államosítja.

Válaszul a britek és a CIA 1953-ban puccsot szervezett. Az Operation Ajax és az Operation Boot célja a bábjuk, a sah önkényuralmának helyreállítása volt. A sikeres akciót a következő évben egy választással akarták legitimálni. Ezen a demokratikus tábor és a konzervatívok képviselőinek egy része eleve el sem indulhatott, a választókat pedig megfélemlítették.


A sah ügynökei például rajtaütöttek egy vallási iskolán, és több tucatnyi diákot lehajítottak a tetőről.

Mohamed Reza Pahlavi sah uralmának nem volt szilárd társadalmi alapja.

Nem is igen lehetett, mert semmibe vette az iszlámot. Márpedig egy 1300 éves élő hagyományt nem lehet csak úgy zárójelbe tenni, vagy elhomályosítani az ősi perzsa birodalmakat idéző díszletekkel.

Abban, hogy 1978-ig Mohamed Reza Pahlavi hatalmon maradhatott, nagy szerepe volt az ’57-ben újjászervezett titkosrendőrségnek. A SZAVAK a CIA és Izrael támogatását élvezte. Részt vettek az ügynökök kiválasztásában, képzésében és felszerelésében. A szervezet különítményesei az Egyesült Államokban sajátíthatták el a különféle hírszerzési, kémelhárítási és vallatási technikákat.

A SZAVAK börtönei ezrével nyerték el az embereket, akiket a legkegyetlenebb módszerekkel bírtak mások feljelentésére vagy önvádlásra. Korbácsolás, áramütés, a körmök és a fogak kitépése, beöntés forró vízzel, vagy üvegszilánkok a végbélbe… Ezek után a kivégzés már megváltásnak tűnhetett.


A terror dacára a hatvanas évek elején egymást érték a tömegdemonstrációk, amelyeket minden esetben könyörtelenül szétvertek. A gazdasági konjunktúra az évtized második felében még megnyugvást hozott, az 1973-as olajárrobbanás pedig felpörgette az ország GDP-jét. A növekedésből viszont elsősorban a nagyvárosok profitáltak, ott sem mindenki.

Irán társadalmilag menthetetlenül kettészakadt. A rezsim erre megint csak erőszakkal válaszolt, de az indulatokat már nem sikerült megfékezni. 1978 augusztusában tűz ütött ki a Rex Filmszínházban, ahol 4-500 ember veszítette életét. A tömegek a SZAVAK-ot tették felelőssé a tragédiáért, és a tüntetések hamarosan forradalomba csaptak át.

1979. január 16-án Mohamed Reza Pahlavi kénytelen volt elmenekülni Iránból. A királyok királya, merthogy 1967 óta így neveztette magát, egyiptomi száműzetésben halt meg egy évvel később. Irán pedig a felismerhetetlenségig megváltozott.


Előző cikkMár ukránokból álló egység is harcol Zelenszkij hadai ellen  
Következő cikkUkrán vélemény szerint romokban van az ország bankrendszere

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét