Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Súrlódás alakulhatott ki Zelenszkij és az ukrán hadsereg főparancsnoka között – ezzel a címmel közölt cikket az Index.hu. A TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva azt írták, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka úgy véli: Ukrajnának a támadó hadműveletek helyett a jelenlegi pozícióinak megtartására és a 2024-es háborús időszakra kellene felkészülnie.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zsaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnoka között éppen azért alakulhatott ki az ellentét, mert a színészelnök szerint, ha leállítják az offenzívát, a Nyugat arra a következtetetésre juthat, hogy fölösleges katonai eszközöket küldeni Kijevnek és csökkenteni fogják a támogatás mértékét – írta a hírügynökség.
Mint közölték, a Nyugat abban reménykedett, hogy az Ukrán Fegyveres Erők mérföldkőnek számító győzelmet aratnak a hadszíntéren a nyári ellentámadás során, azonban ez nem következett be és a NATO-tagállamok nem érdekeltek egy elhúzódó anyagháborúban.
Az Index megírta: Vlagyimir Putyin orosz elnök október 5-i beszámolói alapján Kijev több mint 90 ezer embert és több mint 550 harci járművet veszített négy hónap alatt. Putyin nemrég az ukrán fegyveres erők ellentámadásának teljes kudarcáról beszélt, holott Kijev újabb offenzívákat készít elő a front egyes szektoraiban.
Jöjjön hát a véleményünk:
1, Mondanám, hogy Zelenszkij és Zsaluzsnij vitájában könnyen valamelyik fél pártjára tudok állni, de ez nem lenne igaz. Ha mégis választanom kellene, akkor azt mondanám, hogy az ukrán hadsereg főparancsnokának véleménye áll közelebb a realitáshoz. Amit Zsaluzsnij állít, abban annyi ésszerűség mindenképpen van, hogy ha felesleges, lehetetlen küldetésekben nem őrlik fel a saját hadseregüket, akkor hatékonyabban tudnak védekezni az oroszok ellen.
A józanabb ész pártján így a katona áll, a politikus – nem törődve a realitásokkal – hajtaná előre a hadsereget, és bármi áron sikert érne el. A katona és a politikus szemléletbeli különbségéből fakad a vita, így volt ez Bahmutnál is, és ott is Zsaluzsnij főparancsnoknak volt igaza.
2, Magam viszont egy harmadik álláspontot képviselek. Én azt mondom, hogy sem támadni nem kell, sem védekezni, hanem fegyverszünetet kell kérni, majd békét kell kötni. Ez menthet meg valamit abból, ami Ukrajna 2022. február 24. előtt volt, és minél tovább erőltetik a háborút, annál nagyobbak lesznek a veszteségek. S ez igaz lesz területi értelemben is. Honnan is indultunk tavaly februárban?
Az oroszok azt mondták, hogy nekik a Krím kell, a Donbász pedig legyen független. Ez nem volt jó az ukránoknak. A következő lépésben erre az oroszok magukhoz csatolták a Donbászt, de már a Herszoni és a Zaporizzsjai területeket is. Egy hónappal ezelőtt pedig Pjotr Tolsztoj, az Állami Duma alelnöke már arról beszélt, hogy Oroszországnak a különleges katonai művelet során vissza kell szereznie „a maradék történelmi területeit, nevezetesen Odessza, Mikolajiv, Dnyipropetrovszk és Harkov területeket.”
Látszik, hogy az ukránok minél tovább feszítik a húrt, annál többet veszítenek.
3, Abban persze Zelenszkij elnöknek igaza van, hogy ha nem jönnek a sikerek, a Nyugat – főleg a közel-keleti helyzet miatt – mind inkább kihátrálhat Ukrajna mögül. S egyre több jel utal arra, hogy a globalisták ezt meg is teszik. Hát erre mondtam és mondom én azt, hogy ezt a háborút nem kellett volna kiprovokálni tavaly és azelőtt. Már persze, ha a keleti szomszédunk vezetésének számít egyáltalán valamit Ukrajna!
