Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Hanyatlóban van az Egyesült Államok nimbusza a Pew Research Center legfrissebb felmérése szerint. Az eredményeket a Telex ismertette, finom utalásokkal arra, hogy 1) ez a kormánynak is „köszönhető” És hogy 2) ezzel inkább hasonlítunk egyes afrikai országokra, mint az EU-s tagtársakra.
Nézzük a főbb megállapításokat!
A magyarok többsége szerint az Egyesült Államok inkább beavatkozik más országok belügyeibe, mint Kína. Ezzel együtt többségben vannak azok, akik szerint Kína inkább figyelembe veszi más országok érdekeit, mint az USA. Továbbá többen gondolják azt is, hogy Kína jobban hozzájárul a békéhez és a stabilitáshoz a világban, mint amennyien az USA-ról mondják ugyanezt.
Figyelemre méltó, hogy amíg a lengyelek 93 százaléka jó véleménnyel van Amerikáról, és mindössze 21 kedveli Kínát, ezzel szemben Magyarországon minimális az eltérés: mindössze két százalékponttal vezet az USA Kína előtt (44 és 42 százalék). Vagy: amíg a lengyelek 83 százaléka bízik Joe Bidenben, Magyarországon csak 19 százalék.
Érdekes továbbá, hogy az amerikai életszínvonalat a magyaroknak már csak kevesebb mint a fele, 47 százaléka ítéli jónak. Technológiai téren pedig az amerikai és a kínai termékek megítélése között már csak 3 százalékos a különbség. S végül az is kiderült, hogy 55 százalék szerint a kínai befektetéseiók előnyére váltak a magyar gazdaságnak, míg 43 százalék mondja ezt az amerikaiak esetében.
És ez most akkor mit jelent?
Egyesek számára csábító lehet a gondolat, hogy az egész mögött valamiféle sötét politikai machinációt lássanak. A kormány Nyugat-ellenes propagandájának eredményét, mondjuk. Ugyanakkor érdemes higgadtan végiggondolni a következőt: az egyes vélemények mögött olyan tömeg áll, hogy ezzel nem magyarázhatóak. Kína pozitív és az USA negatív megítélésében pártokon és szekértáborokon átívelő egyetértés van.
Ennek pedig leginkább az lehet, az oka, hogy a magyarok például a lengyelekhez képest kritikusabban gondolkodnak, és merőben eltérőek a történelmi tapasztalataik.
Merthogy körül lehet rajongani szektás imádattal az Egyesült Államokat, de racionálisan ez a viselkedés nem indokolható. Egy olyan ország van a Pew felmérése szerint, amely ez alól kivételt jelent: Izrael. A zsidó válaszadók szerint az USA mindenbe beleüti az orrát, mindent felforgat, mivel azonban ebből ők is profitálnak, nem zavarja őket.
Ehhez képest a lengyelek annyira mániákusak, hogy egy tavalyi felmérés szerint még katonákat is hajlandóak lettek volna küldeni Ukrajnába, tudva, fittyet hányva arra: ez minimum lengyel-orosz háborút jelentene.
Visszatérve Amerikára
Az USA XX. századi történelme a felforgatás, a politikai-gazdasági hegemónia érdekében indított háborúk és az árulások története. Vietnam, Irak, Afganisztán – egy posztot meg lehetne tölteni csak azzal, hogy felsoroljuk a „demokrácia turné” fontosabb állomásait. Washington az oszd meg és uralkodj ősi elve alapján fordított szembe egymással népeket, és a nemzetközi befolyásával élve úgy rajzolt át határokat, hogy azzal örök békétlenséget szüljön.
Az Egyesült Államok „barátságának” hihetetlenül magas ára van. Az esetek egyik felében diktátorokat támogatnak a saját népük elnyomásában, a másikban demokratikusan megválasztott kormányokat buktatgatnak meg, és nekik tetsző politikai erőket segítenek hatalomba.
Kínai kontraszt
Kína ezzel szemben soha nem akart túlterjeszkedni saját történelmi határain. Kína üzletelni akar. Hogy ezt erkölcstelenül teszi? Abban az értelemben igen, hogy nem foglalkozik a partnerei belpolitikájával: nem támogat kormányváltásokat és színes forradalmakat.
Kína nem indított háborúkat a Föld túlsó oldalán, nem fegyverezte fel az egyik országot a másik, a bábját a riválisa ellen. Természetesen piacokat keres, és gazdasági befolyást akar szerezni magának, de ezzel önmagában nincs baj. Különösen, ha közben munkahelyeket teremt, és fejleszti az infrastruktúrát olyan területeken, amelyek másként nem jutnának forrásokhoz.
Amióta pedig a diplomáciában is aktívabbá vált, Peking határozott békepolitikát folytat. (Ennek a legnagyobb eredménye az arab-iráni kiegyezés tető alá hozatala.) Persze, jó oka van rá, hogy így tesz: Kínát nem a fegyver- és olajlobbi tartja a markában. Nem egy olyan kör, amelynek annál jobb, minél rosszabb a világnak. Kína gazdasága a polgári felhasználású termékek és szolgáltatások köré épül. Ennek megfelelően a kínaiak csak a békén tudnak nyerészkedni.
