Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Csoportosan erőszakoltak meg migránsok egy svéd nőt – adta hírül több portál a helyi Exxpressenre hivatkozva. E szerint az Akar Bajorani és Mazin Al-Sharash néven azonosított irakiak szeptember 10-én, egy Stockholm és Mariehamn város között közlekedő kompon követték el a bestiális bűncselekményt. Mindketten alkoholt és kokain fogyasztottak a fedélzeten, majd amikor kellően „jó” hangulatba kerültek, egy véletlenszerűen kiválasztott lányt berángattak a folyosóról a kabinjukba.
A vádirat szerint az áldozatot többször arcon és gyomorszájon ütötték, kitépték a haját, valamint leköpték és levizelték. Ezt követően mindketten megerőszakolták, majd feldugtak a nemi szervébe egy sörös dobozt. Miután az irakiak „végeztek”, a nőt egyszerűen kitették a kabinból, és mintha mi sem történt volna, folytatták az italozást.
A kompot üzemeltető cég szóvivője elmondta, hogy a bűncselekményt az áldozat jelentette a hajó személyzetének, így amikor kikötöttek Stockholmban, a két irakit azonnal őrizetbe vette a rendőrség.
Egyikük 2008-ban, a másik 2018 júniusában jutott el Svédországba. A nemi erőszak mellett kábítószerrel való visszaéléssel vádolják őket. Az ügyben eljáró kerületi ügyész „különösen kegyetlennek” minősítette a nemi erőszakot, és azt kérte a bíróságtól, hogy őrökre toloncolják ki az országból a vádlottakat.
S hogy mi erről a véleményünk?
Aligha hiszem, hogy nagyon magyaráznom kellene, mennyire embertelen, lelketlen, egyenesen ördögi cselekedet az, amit ez a két köztörvényes bűnöző elkövetett. E tekintetben akár mellékes is lehetne a származásuk. Nem csak bevándorlók tesznek erőszakot nőkön, és a nők vagy akár gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket minden esetben megbocsáthatatlannak tartom.
Csak hát a világ, amelyben élünk, kifordult a sarkaiból. A migrációs háttér sok eseteben „enyhítő körülménynek” számít. De legalábbis sokan próbálják azzal magyarázni a megmagyarázhatatlant, hogy ezek az „emberek” traumatizáltak, eltérő kulturális háttérrel rendelkeznek, és azért nem tudnak beilleszkedni, mert a többségi társadalom kirekesztő.
Ha Svédország olyan hely lenne Európában, ahol az ehhez hasonlatos eseteknek van következménye, akkor most a következőnek kellene történni:
1)
A két iraki migránst olyan szigorúan meg kellene büntetni, hogy ne csak nekik, hanem hasonló társaiknak – bevándorlóknak és „őslakosoknak” – se jusson eszébe még egyszer ilyen gyalázatos bűncselekményt elkövetni. Ez az alap!
2)
Át kellene tekinteniük a Svédországba érkezett migránsok jogi státuszát, és akinek nincs jogalapja a skandináv államban való tartózkodásra, azokat úgy kellene kivágni, mint macskát piszkítani. A legutóbbi terrortámadás Belgiumban világosan megmutatta: tömegek lehetnek a kontinensen úgy, hogy hivatalosan ezt nem tehetnék meg.
3)
Az évtizedek vagy akár generációk óta itt élő muszlim közösségeknek a hallgatás helyett támogatniuk kéne a bevándorlás szigorúbb szabályozását. Sőt, az élére kéne állniuk az ezt követelő mozgalmaknak. Miért? Mert az „illegálisok” és a deviánsok az ő esélyeiket, lehetőségeiket rontják a legjobban. (Ráadásul milyen muszlim az – a konkrét esetnél maradva –, amelyik iszik, drogozik és nőket erőszakol? A Korán, a hadiszok és saría ezeket tiltják!)
Mi elhisszük, hogy vannak, akik be tudnak illeszkedni. A magyar történelem is tele van sikeres integrációs példákkal. Csakhogy ez kivételesen egy fekete-fehér helyzet. Aki nincs a békét és biztonságot akaró emberek oldalán, az ellenük van.
4)
Ezután fel kellene számolni a meglevő, főleg nagyvárosokban kialakult gettósodást. Megengedhetetlen, hogy legyen Svédországnak akár csak egyetlen olyan szegletet, ahol nem a hivatalos hatóságok az urak!
5)
Miután, rendet tettek, akkor munkára kell bírni a megmaradt, joggal Svédországban tartózkodó bevándorlókat – nem tudom, mennyi maradna belőlük a kitoloncolás után –, mert az nem megy, hogy a többségi társadalom tartja el őket. A migránsok úgy viselkednek, mint az az ember, aki odacsinál más háza elé, és még bekopog papírért…
De természetesen ez arra a lumpen rétegre is vonatkozik, amely származását tekintve „őslakos”, az együttélési szabályokat viszont nem tudja, nem akarja betartani. A különbségtételre itt valóban az eltérő háttér miatt van szükség.
Svédország azonban már régóta nem normális ország, és attól félünk, hogy a felvázolt forgatókönyvünk az első, de legalább a második pontnál biztosan elbukik. Itt tart 2023 őszén a (ma még) jóléti svéd állam, amelynek társadalma már képtelen a szellemi és fizikai önvédelemre!