Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!

Nagyon érdekes elemzést tett közzé Volodimir Dacenko, az Ukroboronprom ukrán állami hadiipari konszern egyik tanácsadója Oroszország hadiipari képességeiről és a nyugati fegyverszállítmányok dinamikájáról. A Dacenko által közzétett számok több súlyos konklúziót is mutatnak:

Oroszország hadiipara lényegesen gyorsabban szállítja az új harcjárműveket az orosz hadseregnek, mint ahogy a Nyugat Ukrajnát fegyverzi. A megtámadott országba érkező szállítmányok üteme ráadásul 2023 tavasza óta radikálisan visszaesett. Ha ez a trend hosszútávon fennmarad, Ukrajna súlyos problémával nézhet szembe.


Oroszország minden területen fölényben van: átlagosan havonta 100 harckocsit állítanak rendszerbe, Ukrajna csak 28-at. Átlagosan 100 gyalogsági harcjárművet állítanak rendszerbe, Ukrajna csupán 35-öt kapott. Havi átlag 273 tüzérségi eszközt (önjáró, vontatott tarackok, rakéta-sorozatvetők) állítanak hadrendbe, miközben Ukrajna mindössze 20-at.

Ukrajna 10 hónap alatt körülbelül 1,5 millió tüzérségi lőszert és néhány tucat nagy hatótávolságú rakétát állított rendszerbe. Az oroszok 3,3 millió tüzérségi lőszert szereztek be, 800 nagy hatótávolságú rakétát gyártottak és 1500 Sahed-családba tartozó nagy hatótávolságú kamikaze-drónra tettek szert.


Dacenko úgy látja, Oroszország stratégiája arra épül, hogy a Nyugat lassan majd kihátrál Ukrajna mögül, ha elhúzzák a háborút. A hadiipari szakember szerint, bár Oroszországnak hatalmas raktári készletei vannak, a harcjárművek, tüzérségi eszközök pótlása lassú és körülményes folyamat, a „viszonylag modern” tüzérségi eszközök készlete ráadásul komolyan kezd megcsappanni.

– Oroszországnak rengeteg tankja és páncélozott járműve van raktáron. A helyreállításukra viszont csak korlátozott erőforrásaik vannak. Ezért Oroszországnak nincs érdekében, hogy növeljék a háború intenzitását – véli Dacenko. Azt is megjegyzi, hogy így is lényegesen lassabban halad az orosz harcjárművek harctérre szállítása, mint azt az orosz vezetés korábban tervezte.

Az Ukroboronprom szakértője megmagyarázza a nyugati fegyverszállítmányok dinamikájának visszaesését is. Ezt alapvetően két dolognak tudja be: a nyugati országoknak nincs „egységes stratégiájuk” az ukrán „nyári hadjárat” eredménye láttán. Vagyis a viszonylag szerény ukrán eredmények miatt egyre többen érzik azt, hogy nincs értelme még több fegyvert küldeni Ukrajnának.


Más országokban pedig a „politikai folyamatok miatt” esett vissza a finanszírozás (például Amerikában a republikánus-demokrata vita). – Az ellentámadás globális szinten fundamentális változást hozott, és a Nyugat nem volt erre felkészülve – véli a szakember.

Elsősorban Oroszország esetében ezek a számok becslések, vagyis a valós adatok lehetnek többek és kevesebbek is. Az utóbbi kevésbé valószínű, így maradjunk abban, hogy a közölt számok közel lehetnek az igazsághoz. Ha ez igaz, akkor az nem sok jót ígér Ukrajnának. Ha pedig az oroszok a becsültnél is több fegyvert termelnek, modernizálnak, az maga a katasztrófa Kijev számára.

Ez a helyzet pedig azt jelenti, hogy csak idő kérdése, hogy az oroszok felülkerekedjenek az ukránokon, és áttörjék a védelmet. S attól tartok, ezt tudja a Nyugat is, ezért vonakodnak további támogatásokat adni, mert nem látják már értelmét a pénzt és fegyvert égetni.


HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét