„A készség- és munkaerőhiány (…) kezd fenntarthatalanná válni.” Ezt mondta Margaritas Schinas, az Európai Bizottság alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján, ami arról szólt, hogy Brüsszel új kaput akar nyitni a bevándorlóknak.

Schinas állítása szerint muszáj lépniük, mert a tagállamok és az európai vállalkozások egyszerűen követelik, hogy legyen végre egy „központi munkaerő-felvételi rendszer”, amely milliók Európába jutását könnyíti meg.

Így engedve a „nyomásnak”, azt találták ki, hogy létrehoznak egy online platformot. Tulajdonképpen egy nemzetközi profession.hu-t képzeljetek el, azzal a különbséggel, hogy a harmadik világbéli jelentkezők azon keresztül elindíthatják a vízumigénylésüket is.

Emellett Brüsszel azt „ajánlja” az EU tagállamainak, hogy jelentősen csökkentsék a munkaerő-migrációval kapcsolatos bürokráciát. Vagyis: gyorsítsák és egyszerűsítsék a kérelmek elbírálását, például azáltal, hogy nem bíbelődnek a szükséges dokumentumok hitelesítésével.

 „Bizonyos területeken arra fogjuk kérni a tagállamokat, hogy akár a munkaerő-piaci tesztet is hagyják ki (…), hogy megkönnyítsék a szükséges harmadik országbeli munkaerő zökkenőmentes érkezését” – tette hozzá Schinas a Mandiner szerint.

Ylva Johansson belügyi uniós biztos mindezekhez hozzátette: Európának 2030-ig legalább hétmillió új embert kell felvennie a munkaerőpiacra ahhoz, hogy bizonyos iparágak működőképesek maradjanak.

Mit is mondhatnánk?

1) Kezdjük talán azzal, hogy az Európai Unióban több mint 13 millió embernek nincs munkája. A munkanélküliségi ráta idén szeptemberi állapot szerint Spanyolországban 12, Görögországban 10, Svédországban 7,8, Észtországban és Olaszországban 7,4, Franciaországban és Finnországban 7,3 százalék. Az Eurozóna átlaga 6,5 százalék. (Magyarországon egyébként 3,9 százalék nem dolgozik.)

Tehát a közös piacon csaknem kétszerannyi ember van munka nélkül, mint ahányra állítólag szükség lenne. Ennek alapján úgy tűnik, hogy Schinas és Johansson szereptévesztés vannak, a rossz uniót képviselik: az afrikait az európai helyett…

Erről igazán felhomályosíthatná őket valaki, mert nyilvánvaló, hogy az EU-nak nem még több bevándorlóra van szüksége.

Felzárkóztatási programokra. Átképzési programokra. A munkaerőpiacra való belépést, illetve az élethosszig való tanulást, a szektorok közötti átjárhatóságot, avagy az átképzést könnyítő programokra! Erre van ötlet? Nincs. Mert Brüsszel valamiért helyesebbnek tartja, hogy több mint 13 millió embert az út szélén hagy, miközben nagy tételben importál migránsokat.

Ez azért is baj, mert a bevándorlók lenyomják a munkabéreket. És ha dolgoznak egyáltalán, rosszabb körülmények között is hajlandóak, ami a munkakörülmények általános romlásához vezet.

2) Ha már Brüsszel bürokráciacsökkentésre akarja rábírni a tagállamokat, akkor talán nem a bevándorlási rendszerrel kéne kezdeni. Az európai versenyképesség ugyanis nem azért romlik évtizedek óta, mert az unió részeiben-egészében nem elég migránsbarát.

Hanem azért, mert Brüsszel és az Európai Parlament ipari tempóban gyártja az egyéni és társas vállalkozásokat szívató, és a startupokat eleve ellehetetlenítő rendelkezéseket.

A klasszikus példa, amivel a helyzetet jellemezni szoktuk, a következő:

Bill Gates, Steve Jobs, vagy Mark Zuckerberg valószínűleg soha nem válhatott volna techguruvá, ha ide születnek, ugyanis nem fejezték be az egyetemet. Szakirányú végzettség nélkül pedig az EU-ban szinte semmit nem lehet csinálni. Itt ugyanis olyan világ van, hogy egy sajtburger kiadásához gyorséttermi kiszolgáló bizonyítvány kell.

Nyilván ez így ki van sarkítva, de lényegileg igaz.

Az Európai Unió működésének alapja nem a vállalkozás szabadsága, hanem a bürokrácia. Nem az számít, hogy mihez értesz, hanem az, hogy miről van hatféle papírod. Itt nincs támogató környezet. Ráadásul a kockázati tőkebefektetés is szinte lehetetlen, mert az embernek ott lohol a nyakában az adóhatóság.

Ha valaki az USA-ban vagy Kanadában holnap fel akarna csapni ácsnak, mert mindig imádott fával dolgozni, és a műhelyében töltötte minden szabadidejét – megteheti. Azzal a feltétellel persze, hogy ha rosszul végzi a dolgát, még az unokái is fizetni fogják a kártérítést a károsultaknak, ő maga pedig börtönben rohad meg.

Európában ezzel szemben, ha valaki 40 évesen pályamódosításra kényszerül, attól elvárják, hogy 1-2 évre, és adott esetben iskolarendszerű képzés keretében, üljön be az iskolapadba.

Na, ezért vannak bajok az európai gazdasággal, és nem azért, mert túl kevés a migráns!