Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik vezető tanácsadója az ukrán 24-es csatornának adott interjújában azt állította, hogy Kijevnek vissza kell foglalnia Oroszországtól az elvesztett területeket, köztük a Krím félszigetet, különben azt kockáztatja, hogy eltűnik a világ térképéről.
A tanácsadó, Mihajlo Podoljak úgy vélte, hogy ha nem sikerül visszaszorítani az orosz csapatokat a Kijev által sajátjának vallott területekről, az az ország számára töréspontot jelenthet. Szavai szerint ugyanezek az aggodalmak vonatkoznak a másik négy régióra – a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságra, valamint a Herszon és a Zaporozsjei területre -, amelyek tavaly ősszel elsöprő többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek.
Podoljak úgy véli továbbá, hogy Oroszország győzelme jelentős visszaesést jelentene a Nyugat számára, mivel „nem tudná magának követelni a globális vezető szerepet”, miközben „autokrata” riválisai szabad kezet kapnának más területek megtámadására.
Azt is elismerte, hogy „a háború népszerűtlen” Ukrajnában, de elutasított minden békekötést Oroszországgal, és ragaszkodott ahhoz, hogy Moszkva „le akarja igázni” Kijevet. Podoljak magyarázatot próbált adni az ellentámadás kudarcaira is, mondván sok nyugati vállalat maradt az orosz piacon, ami lehetővé tette, hogy az ország kormánya „magas adóbevételeket” kapjon, és ebből a pénzből finanszírozza katonai kampányát.
Az Oroszhírek.hu hírportál emlékeztetett arra, hogy a Krím esetleges ukrajnai elfoglalását idén kétszer is megjósolta Kirillo Budanov ukrán hírszerzési főnök – először tavasszal, majd nyáron, Kijev ellentámadása közepette. Moszkva figyelmeztetett, hogy „bármilyen fegyvert” bevetne válaszul egy esetleges ukrán támadásra a félsziget ellen.
Jöjjön a véleményünk!
Kezdjük a végéről, ha Ukrajna államisága a Krím visszafoglalásától függ, akkor az ukránok akár már ma lehúzhatják a rolót. Ki van csukva, hogy a Krím visszatér Ukrajnához, ezen a ponton Moszkva mindig nagyon határozottan fogalmazott. A magam részéről a „bármilyen fegyverig” nem jutnék el az ukránok helyében, és magyarként sem szeretném, ha odáig fajulnának a dolog.
Az ukrán vezetésnek mellesleg éppen az lehet a veszte, hogy teljes mértékben elszakadtak a valóságtól. A dolog ugyanis úgy áll, hogy Oroszország birtokolja a 2014 előtti Ukrajna területének ötödét.
S tényleg elhiszi Zelenszkij, Podoljak vagy bármelyik ukrán vezető, hogy az oroszoktól el tudják venni ezt a több mint százezer négyzetkilométert? S ha mégis sikerülne, akkor elhiszik, hogy az oroszok nem nyúlnának a legrosszabb fegyverekhez? Mivel ámítják magukat?
A „derék” Mohajlo mondott még egy érdekes dolgot, és e ponton valamiért egészen őszintén fogalmazhatott, amivel tulajdonképpen akarva-akaratlanul le is leplezte a globalista háttérhatalmat, amikor ezt mondta: „Oroszország győzelme jelentős visszaesést jelentene a Nyugat számára, mivel „nem tudná magának követelni a globális vezető szerepet”.
Vagyis Napnál világosabb, hogy nem Ukrajnáról, az ukrán népről, az ország szuverenitásáról szól a háború, hanem arról, hogy a Nyugat mindenáron meg akarja tartani a globális vezető szerepét a világban. Ehhez kellett a háború, amellyel egyszerre kívánták gyengíteni Moszkvát, és padlóra küldeni, puszta piaccá zülleszteni az Európai Uniót azzal, hogy leválasztják az orosz energiákról.
Utóbbi jól halad, az előbbi célt azonban nem tudták, nem tudják elérni, és ezért nincs még béke. S ebben a „játékban” az ukránok csak eszközök, feláldozható parasztok a sakktáblán.
