Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Csütörtök este írtunk arról, hogy Joe Biden azt mondta: ha Oroszország győz az ukrajnai háborúban, akkor utána támadást indíthat egy NATO-tag ellen, és ez globális konfliktust válthat ki az amerikai csapatok bevonásával.
Nem szoktunk egy témáról két bőrt lehúzni, de az egyik szerzőnknek eszébe jutott valami, ami elég érdekes ahhoz, hogy most kivételt tegyünk.
Az amerikai elnök azért riogatott ezzel képtelenséggel, mert a kongresszust egy 111 milliárd dolláros nemzetbiztonsági csomag elfogadására akarja rávenni. A demokraták által támogatott törvényjavaslat Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak nyújtott támogatást tartalmaz.
Biden apó a beszédében keményen ostorozta a republikánusokat, akik az Egyesült Államok déli határának biztonságával kapcsolatos viták miatt vonakodtak támogatni az intézkedést. Azt állította, hogy ezzel azok „hajlandóak megadni Putyin orosz elnöknek a legnagyobb ajándékot, amit csak remélhet”.
A Fehér Ház fura ura mindent bedobott, de a republikánusok ettől továbbra sem estek hasra. A szenátusban blokkolták a finanszírozási csomagot, a végső szavazáson 49 igen és 51 nem volt az arány. Az intézkedést az összes republikánus törvényhozó ellenezte, valamint Bernie Sanders független szenátor, aki általában a demokratákkal szavaz, ezúttal aggodalmát fejezte ki Izrael katonai stratégiája miatt.
Mindebből a nyugati sajtó azt hozta ki, hogy egy republikánus győzelem, de különösen Donald Trump visszatérése a jövő évi választásokon katasztrofális következményekkel járna Ukrajna számára. De tulajdonképpen a NATO-t is meggyengítené.
A félelem nem alaptalan, hiszen Trump nyomán az amerikai jobboldal egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok kormánya túl sokat foglalkozik másokkal, miközben a belső válságaival képtelen megküzdeni. Ehelyett a külkapcsolatokat nagyjából a kereskedelemre redukálnák, és nem kötnék össze a demokrácia exporttal és a szélsőliberális vírus terjesztésével.
Ez nem azt jelenti, hogy az USA ne lépne fel a jövőben is keményen a vélt vagy valós érdekei védelmében és a vetélytársaival szemben. Ezt megtette 2017 és 2021 között is. Viszont sokkal pragmatikusabban állna a geopolitikai kérdésekhez.
Az európai mainstream, amely ahhoz szokott, hogy Washingtonból tollba mondják nekik, mit kell gondolni a világról, kit kell szeretni, ki ellen kell szankciókat bevezetni és így tovább, erre érthetően azt mondja, hogy kiszámíthatatlanná teszi az amerikai politikát.
Persze, hiszen ez olyan, mintha egy állatkerti állatot (az európai politikai elit) visszaengednék a dzsungelbe, ahol magának kell boldogulnia.
De ez akkora baj? Ha az Egyesült Államok egy kicsit befelé fordulna, és olyan kérdésekkel foglalkozna, mint az amerikai ipar visszaépítése, a munkahelyteremtés, a migráció megállítása és a hagyományos értékek újrafelfedezése… Illetve, ha a nemzetközi kapcsolatokban nem arra törekedne, hogy mindenre rátegyek a kezét, ami megtetszik, hanem megelégedne azzal, hogy előnyös üzleteket kössön – nos, ettől tényleg rosszabb hely lesz a világ?
Az ingyenélő, kitarott, fantáziátlan és csicska európai politikusok számára biztos. Mivel ettől kezdve nem lenne elég a talpnyalás. Agyat kellene növeszteni. A saját lábára kellene állítaniuk az uniót. Ehhez meg kellene oldani az EU problémáit, kezdve a dezindusztrializációval és az innovációk hiányával.
Nem lenne idő olyan pótcselekvésekre, mint a woke, a mindenféle érzékenyítés és jóemberkedés. Cselekedni kéne, valós kérdésekkel kellene foglalkozni. Önálló külpolitikát kéne folytatni. Szövetségeket kellene építeni.
És… valamit elfelejtettünk.
Ja, igen. Ukrajnát. De az miért is fontos egy olyan Egyesült Államok vagy Európai Unió számára, amely a saját polgárai valós problémáival foglalkozik? Semennyire. Szóval el is engedhetjük. És ezzel máris biztonságosabb hely lesz a Föld.
