Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A Bundeswehr főparancsnoka szerint „egy napon Németországnak valószínűleg védelmi háborút kell vívnia Oroszország ellen” – írta meg az unian.net.
Carsten Breuer hangsúlyozta: már nem lesz visszatérés az ukrajnai háború előtti időkhöz, ezért a németeknek igenis hozzá kell szokniuk a védelmi háború gondolatához.
Arra a kérdésre, hogy a Bundeswehr adott esetben képes lesz-e megbirkózni egy NATO elleni orosz támadással az ukrajnai háború befejezése után, azt mondta, nincs más választásuk.
– Meg tudjuk védeni magunkat, és meg is fogjuk védeni – szögezte le. Emellett hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr hosszú éveken keresztül a nemzetközi válságok kezelésére összpontosított, és jelenleg nem rendelkezik egy hagyományos háborúhoz szükséges felszereléssel.
Kísért a múlt
Sok meglepő kijelentés hangzott már el az ukrajnai válság 2022. február 24-i eszkalációja óta, de ez biztosan dobogós.
Adott ugyebár egy Németország, amely a második világháború után örök időre lemondott a hadviselésről. Ezt annyira komolyan gondolták, hogy NATO-tagság ide vagy oda, a szövetség katonai akcióiban való részvételt is heves viták kísérték. A politikai elit és a társadalom széles körben azt vallotta: német katona semmilyen formában nem léphet idegen földre.
Persze, van, ami erősebb a pacifista elveknél és a népakaratnál: az Egyesült Államok.
Ettől függetlenül nehéz megemészteni a Bundeswehr főparancsnokának szavait. Már csak azért is, mert azok kísértetiesen emlékeztetnek Hitlerére, aki 1939. szeptember 1-jén szinte ugyanezt mondta: a birodalomnak önvédelmi háborút kell vívnia Lengyelország ellen.
Ez volt a mondás a Szovjetunió megtámadásakor is: meg kell védeni Európát a „zsidó-bolsevik” „vörös bestiától” és a „mongol hordáktól”, amelyek le akarják igázni.
Érdekes, hogy állítólag a britek titkosszolgálati információkkal segítették a nácikat a Barbarossa hadművelet megindításakor, a háború későbbi szakaszában pedig Churchill többször eljátszott a gondolattal, hogy a Nyugatnak szakítania kéne Sztálinnal, és egy Hitler nélküli Németországgal közösen el kéne pusztítania az oroszokat.
Most pedig szintén a britek keverik a barnamacit, hiszen ma már tudjuk: ők bujtogatták leginkább az ukránokat, és Boris Johnson tiltotta meg Volodmir Zelenszkijnek, hogy tavaly márciusban folytassa az eredményesnek ígérkező tűzszüneti és béketárgyalásokat.
Szóval, Carsten Breuer szerint Németországnak 80 év múltán ismét önvédelmi háborúra kell készülnie Oroszország ellen, amely semmilyen szinten nem fenyegeti. Éppen ezért az is világos, hogy ezt az „önvédelmi háborút” nem német földön, a betörő ellenséggel szemben akarja megvívni.
De akkor mire gondolt a „költő”, avagy az angolszász bábjátékosok, akik dróton rángatják?
Két eset lehetséges. Az egyik, hogy a NATO hadüzenet nélkül avatkozik be Ukrajnában. Például repüléstilalmi övezeteket jelöl ki, illetve objektumvédelmi és rendfenntartó feladatokat vállal a hátországban. Ennek lehetősége már többször felvetődött.
A másik, hogy egy Lengyelország vagy a balti államok elleni színlelet, azaz hamiszászlós támadás után „valóban” „önvédelmi háborút” indít, és megtámadja vagy közvetlenül Oroszországot – mondjuk a Kalinyingrádi területet –, vagy annak szövetségesét, Belaruszt.
Egyik verzió sem olyan, ami után érdemes lenne bárkinek a Földön tartós tejet vásárolnia. Így csak abban reménykedhetünk, hogy Carsten Breuer egész egyszerűen elmebeteg. Akkor viszont sürgősen nyugdíjazni kéne, mert őrültekből amúgyis több van a kelleténél a nyugati vezetők és katonapolitikusok között.
