…, és ez leginkább a Nyugatnak fog fájni.

Igen, a legfrissebb hírek szerint Ursula von der Leyen és Charles Michel elérte a célját. Mint a napokban megírtuk, az Európai Unió e két nagyágyúja Pekingbe látogatott, hogy nyomást gyakoroljanak a kínai vezetésre. Közös sajtótájékoztatójukon aztán jól el is büszkélkedtek azzal, miként próbálták megzsarolni Hszi Csin-pingéket.


Vittek egy listát rajta különböző cégek neveivel, amelyek szerintük segítenek az oroszoknak kijátszani a szankciókat, és azt mondták: ha Kína nem változtat az Oroszországhoz fűződő viszonyán, az EU „megnevezheti és megszégyenítheti” a szóban forgó vállalatokat. Ennek szerintük az lehet a következménye, hogy talán – talán! – egyes tagállamok majd büntető intézkedéseket vezetnek be ellenük. De ez nem biztos. Mindenesetre „őszintén remélik, hogy a kínai vezetés meghallgatja őket”.

Nos, ahogy fentebb írtuk, a Bizottság és a Tanács elnökeinek számítása tulajdonképpen bejött. Peking változtatott a hozzáállásán. Egészen mostanáig mérsékelt álláspontot képviselt az orosz-ukrán konfliktust illetően, és folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Kína külpolitikájában a semlegesség elvét vallja. A nemzetközi jogot, benne a határok változtathatatlanságának elvével és az integritás és a szuverenitás védelmével pedig mindenkinek tiszteletben kell tartania – ez volt a mondás.


Ebből lett az, hogy a kínai külügyminisztérium szóvivője, elutasítva az Európai Unió újabb kérését Oroszország „befolyásolására”, kijelentette:

„Ez (mármint Oroszország) egy nagyon független nemzet. Putyin elnök a nemzeti érdekek és a biztonság alapján hoz döntéseket.”

Néhány napja írtunk a pandadiplomáciáról, amivel a kínaiak nagyon finoman képesek jelezni, kivel hányadán állnak éppen.

De ez egy fokkal konkrétabb üzenet, bár von der Leyen és Michel szövegértési képességeit valószínűleg meghaladja, ezért segítünk. Kína most világossá tette, hogy Oroszország katonai fellépésére Ukrajnában immár úgy tekint, mint a „nemzeti érdekeinek és a biztonságának„ védelmét szolgáló döntésre. Ezzel gyakorlatilag kifejezésre juttatta azt is, hogy nem fog többé semleges álláspontot képviselni a világ színpadán, különösen Oroszországgal szemben nem.


Szóval a brüsszeli nagyágyúk nyugodtan közzé tehetik a listájukat. Aztán elkezdhetnek hónapokon át egyeztetni arról, hogy kitűzzenek egy előkészítő ülést, amin a nagykövetek megvitatják, hogy egyszer majd tárgyalnak arról, hogy kéne egy uniós fórum, amin a szakminiszterek elhatározhatják, hogy további tárgyalásokat követően az állam- és kormányfőkre bízzák a döntést valamiféle szankciók kivetéséről. És ha a kezdeményezés elbukik, a tagállamok talán – talán! – saját hatáskörben még mindig meghoznak egy ilyen intézkedést…

Addigra viszont biztosan megérkezik Kína válasza, mert arrafelé a malmok gyorsabban őrölnek, és a panda is csak addig cuki, amíg fel nem bőszítik.

Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét