Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Egyre több ukrán hajlandó területi engedményeket tenni Oroszországnak a harcok beszüntetéséért és a béketárgyalások megkezdéséért cserébe – jelentette a Bloomberg a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) telefonos felmérésének eredményeire hivatkozva, a hírt itthon az Oroszhírek.hu szemlézte.
Eszerint a megkérdezettek mintegy 19 százaléka mondta azt, hogy Ukrajnának területi engedményeket kell tennie Oroszországnak. Az ilyen lépés támogatóinak száma októberben 14, májusban pedig 10 százalék volt. Ezzel szemben az engedmények ellenzőinek száma tovább csökken – a májusi 84 százalékról októberben 80 százalékra, decemberben pedig 74 százalékra.
Az intézet továbbá rámutat, hogy a kompromisszumkészség legnagyobb mértékű növekedését az ország nyugati és központi régióinak lakossága körében regisztrálták.
Az Oroszhírek.hu emlékeztetett arra, hogy korábban az NBC amerikai tisztségviselőket idézett, akik szerint az Egyesült Államok és Európa tárgyal Ukrajnával az Oroszországgal kötendő esetleges békeszerződésről, illetve arról, hogy Kijevnek mit kellene feladnia a kompromisszum érdekében.
A csatorna szerint amerikai és európai tisztviselők „nyugodt hangnemben kezdtek el beszélgetni” Kijevvel arról, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásoknak milyen lehetséges következményei lehetnek a konfliktus lezárására. E beszélgetések egy részére már októberben sor került – közölte a csatorna.
Közben – miként az Oroszhírek.hu megírta – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy több nyugati vezető is megkereste őt az ukrajnai konfliktus lezárását célzó lehetséges tárgyalásokról, és kijelentette, hogy a Kreml kész a párbeszédre, amennyiben az tiszteletben tartják Moszkva alapvető érdekeit. Lavrov kijelentette: „véget kell vetni azoknak a kísérleteknek, amelyek arra irányulnak, hogy [az ember] saját biztonságát mások kárára építse”, utalva Ukrajna NATO-csatlakozási és orosz határ felé terjeszkedésének törekvéseire.
– Nem akarok és nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok számos magas rangú, ismert vezetője, köztük egy konkrét nyugati vezető, egy nagyon ismert vezető, többször… legalább három különböző kommunikációs csatornán keresztül jeleket küldött, hogy miért ne találkoznánk és beszélnénk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal – mondta.
Lavrov hozzátette, hogy Oroszország „mindig készen áll arra, hogy komolyan megvitassa ezeket a kérdéseket”, de azt mondta, hogy Kijev volt az ellenérdekelt fél: „Mi soha sem utasítottuk el a tárgyalásokat, és ezt a kérdést nem nekünk kell feltenni.”
A most készült felmérés, a nyugati segélyek és támogatások elapadása és Lavrov nyilatkozata arra utal, hogy talán nincs már messze a háború vége. Ezekkel mind Zelenszkijt puhítják, és próbálják rávenni: üljön tárgyalóasztalhoz az oroszokkal. A színészelnök azonban azért nem akarja ezt, mert az általa szolgált globális háttérhatalom a háború folytatásában és a még több profit megszerzésében érdekelt.
S Zelenszkij tudja azt is, hogy ha Ukrajna nem nyeri meg a háborút – márpedig nem fogja –, akkor neki mennie kell. S örülhet, ha ennyivel megússza.
