Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A hazai sajtó nem sokat foglalkozott karácsony alatt a Belgrádból érkező hírekkel, pedig a jelek szerint a globalisták éppen déli szomszédunknál szeretnék újrajátszani a Majdant. A napok óta tartó zavargások főszereplője és -szervezője a Nyugat által támogatott ellenzéki koalíció, az euró- és dollárvagyonokból sikertelenül kampányoló „Szerbia az erőszak ellen” (SPN).
A mozgalom a parlamenti választásokon a szavazatok 24,36 százalékát szerezte meg, tehát feleannyit, mint az Aleksadar Vučić mögött álló erők (48,01 százalék). Ennyit képtelenség elcsalni, de az SPN-esek azonnal új választások kiírását követelték, és kiáltványukban Brüsszelhez és Berlinhez fordultak segítségért.
Állításuk szerint Boszniából „importált” szavazók voksai döntötték el a versenyt. Tekintettel, hogy 800 ezer szavazattal maradtak le Vučićék mögött, a legutóbbi, 2013-as népszámlálás adatai szerint pedig Boszniában valamivel több mint 1 millió szerb él, ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 12 éves kor fölött mindenkit átbuszoztattak a határon, ráadásul észrevétlenül…
Szóval, a Szerbia az erőszak ellen a választási kudarc után erőszakos demonstrációra hívta a híveit Belgrádba, ahol a tüntetők megrohamozták a Központi Választási Bizottság épületét.
Betörték az ablakait, a főbejáratát, üvegekkel és kövekkel dobálták a rendőröket, akik közül sokan megsérültek, ketten különösen súlyosan. Majd ezek után, ahogy ilyenkor lenni szokott, minden egyes gumibotozást hat különböző kameraállásból rögzítettek, és a felvételeket azonnal feltöltötték az összes közösségi médium felületére azzal, hogy így verik a hatalom pribékjei a békés ellenzéket.
Az SPN két prominense, aki az arcukat adják Szerbia felforgatásához, Miroslav Aleksić és a még csak nem is szerb, hanem román Marinika Tepić. Mindketten a szokásos lózungokat tolják: antikorrupcióról, sajtószabadságról, és az európai értékekről papolnak. Emellett persze teljes szakítást követelnek Kínával és Oroszországgal, valamint a nyugatos progresszió jegyében például az iskolai szexoktatás bevezetését.
A napok óta tartó, néhány ezer fős demonstrációk egyelőre nem érték el a céljukat. Legalábbis a szerbek láthatóan nem vevők a forradalmi gondolatokra. Ebben alighanem az is közrejátszott, hogy a kormány és az SPN-en kívüli ellenzék összezárt a Nyugat befolyásolási kísérletével szemben, ami nem érte váratlanul őket.
Bronimir Nestorović, a Nép Hangja vezetője a választási bizottság épülete ellen intézett roham után azonnal leszögezte: „Ironikus, hogy a Szerbia az erőszak ellen erőszakkal próbál hatalomra jutni. Hetek óta egy Majdan-forgatókönyvről beszélek!”.
Milica Djurdjević, a Zavetnici elnöke még élesebben fogalmazott: „A mai este a Majdan kezdete. A forgatókönyv mögött bizonyos politikai központok szándéka áll, hogy Szerbiát vazallusi pozícióba radikalizálják; hogy a jelenlegi vezetést arra kényszerítsék, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, hogy csatlakozzon a NATO oszlopához”.
Anna Brnabić szerb kormányfő is érdekes dolgokat mondott: „Egyetlen szándékuk (mármint a tüntetőké) Szerbia erőszakos destabilizálása… Információink voltak a titkosszolgálatoktól, amelyek figyelmeztettek erre… De ők (a nyugati diplomaták) azzal vádoltak minket, hogy dezinformációt terjesztünk, hogy az egész badarság”.
Aleksadar Vučić elnök pedig a hivatalából szólt az országhoz, miközben 80 méterre tőle a globalisták talpnyalói a híveiket izgatták. Úgy fogalmazott: „Fontos, hogy megőrizzük a békét, letartóztassuk a huligánokat és biztosítsuk gyermekeink jövőjét. Szeretném, ha tudnátok, kedves barátaim, hogy a munkahelyemen vagyok, és készen állok arra, hogy megvédjem az ország stabilitását, önmérsékletre szólítok fel, de mindenképpen meg kell mentenünk az országot, a mi Szerbiánkat.”
Ehhez csak egy valamit tudunk hozzáfűzni: Úgy legyen!