Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Az Egyesült Államok hírszerzése szerint a széles körű korrupció aláássa a fegyveres erők modernizálására tett erőfeszítéseket, és kérdéseket vetett fel Kína háborús harcképességét illetően – írja a Bloomberg.
Az amerikai jelentések szerint a helyzet olyan súlyos, hogy Hszi Csin-ping a következő néhány évben nem nagyon álmodhat egy komolyabb katonai akció – nem mondták ki, de nyilván Tajvan visszacsatolására gondolnak – megvalósításáról.
A Népi Felszabadító Hadsereg átvizsgálása során – folytatódik a cikk – jó pár korrupcióra utaló jelet tártak fel. Találtak például olyan rakétákat, amelyeket üzemanyag helyett vízzel töltöttek meg, és olyan rakétasilók hatalmas mezőire bukkantak Nyugat-Kínában, amelyeknek a fedele nem úgy működik, hogy a rakétákat hatékonyan ki lehessen lőni belőlük, mert kispóroltak belőlük fontos alkatrészeket.
Az Egyesült Államok úgy értékeli, hogy a kínai hadseregen belüli korrupció a hadsereg képességeibe vetett bizalom eróziójához vezetett, különösen, ami a rakétahadsereget illeti.
A korrupciós vizsgálat során az elmúlt hat hónapban több mint egy tucat magas rangú védelmi tisztviselőt váltottak le. Amerikai tisztviselők hozzátették: a kínai elnök végső soron továbbra is arra készül, hogy felkészítse a hadsereget egy háborúra. De annak megvívására csak hosszabb távon válhat képessé.
Eddig a hír, és akkor most jöjjön a véleményünk!
Hogy mennyire komoly lehet a baj a kínai néphadseregnél azt mindenkinek a fantáziájára bíznánk. De, hogy segítsük a gondolkodást, itt egy szám: 97 ezer. Nyugati becslések szerint legalább ennyi tisztje van a kínai fegyveres erőknek. Ebből sikerül találni „több mint egy tucat” korrupt elöljárót, ami jelentsen most mondjuk 20-at. Az a tisztikar 0,02 százaléka…
A vízzel töltött rakétákról nem árultak el semmit az amerikaiak, azon túl, hogy voltak ilyenek. Szóval lehetett belőlük 2 és 2022 is. Mindenesetre ennek tényét más nézőpontból úgy is értékelhetjük, hogy a néphadseregnél működik a belsőellenőrzés.
Ugyanez igaz a rakétasilókra is. És tegyük hozzá gyorsan: lehet, hogy az amerikai hírszerzésnek és a Bloombergnek nem erőssége a földrajz. Tajvan ugyanis Kelet-Kína partjai előtt fekszik. Tehát az invázió szempontjából – ha nem is lényegtelen, de sokadlagos kérdés az, hogy Tibetben vagy „ujguriában” kilopták-e a vasat a vasbetonból.
Egyébként a legfrissebb kongresszusi jelentés Kínának mára több mobil és fix interkontinentális ballisztikus rakétaindító-állása van, mint az Egyesült Államoknak.
További érdekességként jegyezzük meg, hogy Kínában a korrupció – különösen, ha államérdeket sért – halállai is sújtható bűncselekmény. Ezért sem valószínű, hogy tömeges méreteket öltött volna a hadseregen belül. És mondjuk Ukrajnával ellentétben arrafelé nem is számít nemzeti sportnak – az ott a pingpong.
Ez az egész hírverés nagyon hasonlít egyébként arra, amit bő két esztendeje az orosz hadseregről írt a nyugati sajtó: korrupt, gyengén kiképzett, a felszerelése pedig alkalmatlan a háborúra. Aztán most ott tartunk, hogy a Nyugat összes támogatása kevés volt az ukránoknak a győzelemhez. Sőt, állítólag már arról győzködik a szövetségesei a kijevi rezsimet, hogy adjon fel területeket a tűzszünetért.
Visszatérve a Bloomberg híradására: Tajvanon hamarosan választásokat tartanak. Érdemes ezzel összefüggésben vizsgálni az amerikai szakszolgálatok állításait. Több mint valószínű, hogy ez a cikk csak azért született meg, mert Hszi Csin-ping elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szigetnek amerikabarát, szeparatista vezetése legyen.
Az USA tehát üzent: nem féljenek húzkodni a sárkány bajszát, az fogatlan, és egyébként is, majd a Nyugat segít. Várjunk csak… nem ezt mondták az ukránoknak is? És tudjuk, mi lett belőle.
