Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Boris Johnson tagadja, hogy ő fúrta meg az orosz-ukrán béketárgyalásokat 2022-ben. A brit The Times szerint azt ugyanakkor elismerte, hogy az isztambuli forduló után, amikor a felek már szinte minden lényeges kérdésben megegyeztek, Kijevbe sietett, ahol közölte Volodimir Zelenszkijjel, hogy aggodalommal tölti el a megállapodás megkötésének lehetősége.
A brit politikus szerint a beszélgetés során megjegyezte, London kész „ezer százalékig” segíteni a kijevi rezsimet.
Akinek az előzmények nincsenek meg, vagy elfelejtette volna: tavaly novemberben a Nép Szolgája frakciójának vezetője, David Arahamija elárulta, hogy a semlegesség vállalása, valamint Donyeck és Luganszk független „ütközőállami” státuszának elismerése esetén 2022 tavaszán véget érhetett volna a háború. A tárgyalásokat azonban Johnson felszólítására megszakították.
Bár nem voltunk légy a falon, így csak sejtéseink lehetnek arról, mi hangzott el Zelenszkij és az akkori brit miniszterelnök találkozóján, de szerintünk valami ilyesmi:
– Nem tudom, Vologya. Ugye nem baj, ha így szólítalak? Vologya… Szerinted ez nem rossz ötlet, mert mi az amerikaiakkal nagyon aggódunk. Gondolj csak bele, mit szólna a nép? Hm, de szép a kilátás innen! Az ott a Majdan? Te, nem arra a villanyoszlopra akartátok az emberek felkötni Janukovicsot annak idején? De mindegy is… A lényeg, hogy ne aggódj! Mi ezer százalékig az ukránok mögött állunk, ha érted, mire gondolok.
***
Interjút adott Ruszlan Tatarinov a Frontsutyorgó című Telegram-csatorna Ukrajnából Nyugatra menekült szerkesztője a Komszomolszkaja rádiónak. Tatarimov a háború elején írt egy programot, amely folyamatosan figyeli az ukrán sajtót és a nyilvános közösségimédia-felületeket. Az alkalmazás legyűjti a gyászjelentéseket – azoknak a katonáknak a nevét és az adatait, akik elestek a háborúban.
Ezután kiszűri az ismétlődéseket: tehát például egy lvovi Dmitrij Jakovlev, aki 2023. december 4-én halt meg Zaporizsjában vagy a 26. gárdahadtest katonájaként, elméletileg csak egyszer kerülhet a statisztikába, függetlenül attól, hány portál és Facebook, esetleg Vkontakte oldalon számoltak be a veszteségről.
No, és a szám, amire nyilván mindenki kíváncsi: 408 ezer fő. Ennyit tart nyilván adatokkal Ruszlan Tatarinov. Ez egybevág azzal, amiről a napokban a volt ukrán belügyminiszter és egy nyugalmazott amerikai ezredes beszélt, illetve amivel mi is kalkuláltunk.
Szóval, ez egy elég kellemetlen hír a kijevi vezetésnek, noha nyilván arról van szó, hogy Ruszlan Tatarinovot is megvette Putyin, az alkalmazását pedig az orosz hekkerektől kapta. De mi van a gyászjelentésekkel, amit a program összeszámol? Amiket családok, egyesületek, munkahelyi kollektívák vagy éppen az önkormányzatok adtak fel? Úgy tűnik, az ellenség a gyökerekig berágta magát az ukrán társadalom szövetébe…
***
Az elmúlt két évben gyakran elhangzott, hogy az oroszok felrúgták a világ nemzetközi szerződéseken alapuló rendjét. Értsd: nem a Nyugat szabályai szerint játszanak. Itt egy újabb példa. Ahelyett, hogy méltóztatnának társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt destabilizálódni, majd valamilyen belső megrázkódtatás eredményeként esetleg az országukat is darabokra szaggatni – építkeznek. Nem is akárhogy!
A moszkvai hírek szerint már javában zajlik az új Nemzeti Űrközpont építése. A Hruncsiev-üzem területén egy 250-270 ezer négyzetméter összterületű épületegyüttest húznak fel, a középpontjában egy 47 emeletes felhőkarcolóval. Itt lesz a Roszkoszmosz új high-tech főhadiszállása, valamint ide költöznek majd az űripari vállalatok és start-up cégek, de lesz konferenciaközpont és kiállítótér is – körülbelül 20 ezer ember munkahelye.
Emlékszik még valaki arra, hány évig épült Budapesten a 4-es metró, és mennyi idő alatt újították fel a másik két vonalat? No, az orosz fővárosban az idei év végig az új Troickaja metróvonal 17 állomásából 11 fog elkészülni a ZIL-től a Kommunarkáig. Ez 26 kilométert jelent. Persze, erre most mondhatja bárki, hogy biztos olyan is lesz. Aki viszont ismeri a moszkvai metrót, tudja, hogy nem – olyanabb!
Emellett hidak, autópályák, körgyűrű és számos helyiérdekű vasútvonal épül az idén, és ezek léptékei meglehetősen oroszosak. Tehát nagyok. Egy szankcióktól sújtott, nemzetközileg elszigetelt országtól nem ezt várná az ember. De, ahogy fentebb már írtuk, az oroszok felrúgták a világ rendjét, és nem a (Nyugat által elvárt) szabályok szerint játszanak…
