Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


A török parlament nagy többséggel elfogadta a svédek NATO-csatlakozásának támogatásáról szóló határozati javaslatot. A skandináv ország felvételének így az egyedüli akadálya Hazánk maradt. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára kedd éjszaka erre tekintettel fel is szólította a magyar országgyűlést, hogy mihamarabb kövesse az ankarai törvényhozás példáját.

Előzőleg az atlantisták szócsöve, a 444 arról írt, hogy Orbán Viktor tárgyalásra hívta kollégáját, Ulf Kristerssont. Viszont annak külügyminisztere, Tobias Billström azt üzente vissza a sajtón keresztül, hogy a kormánya nem lát okot a párbeszédre.

Vagyis a svédek éppen megpróbálják feltörölni velünk a padlót, mert úgy vélik: Magyarország kicsi és gyenge ahhoz, hogy egyedüliként blokkolja a NATO-tagságukat. Lehet, hogy igazuk lesz, de…


De geopolitikáról van szó, és ilyen szempontból Budapest renoméjánál sokkal több forog kockán. A svéd tagság tovább lökheti Európát (és az egész világot) egy nagy háború irányába.

Az USA célja a 2000-es évek óta Oroszország (és Kína) teljes elszigetelése. A szárazföldön ezt a célt szolgálta volna Grúzia és Ukrajna NATO- és EU-tagsága. A finnek és a svédek felvételének terve sem 2022-ben fogalmazódott meg.

Rájuk első sorban a sarki tengerek ellenőrzése miatt van szükség. Bár nincsenek északi kijárataik, a repülőtereikről az északi hajózási útvonalak tűz alatt tarthatóak.


Márpedig az orosz és adott esetben a kínai flotta a sarki tengereken juthat ki az Atlanti-óceánra. A sarki jég olvadása miatt ez az útvonal nemcsak katonai, hanem gazdasági szempontból is egyre jobban felértékelődik – idővel akár az év nagyrészében hajózhatóvá válik. Ráadásul a térség felbecsülhetetlen értékű nyersanyagokat rejt.

Ehhez képest másodlagos, de nem elhanyagolható, hogy a Balti-tengeren is jelentősen megváltoznak az erőviszonyok. A finn csatlakozás önmagában nem volt túl érdekes, mivel a NATO megjelenésének Szentpétervár előterében legfeljebb szimbolikus jelentősége volt.

Kalinyingrád továbbra is szabad kijutást biztosít a Balti-tengerre, és onnan Nyugat-felé. A svéd csatlakozással viszont a dán tengerszorosok a „NATO-belvizeivé” változnak – vagyis az Atlanti-óceán ezen a részen is elérhetetlenné válhat az oroszok számára.


Eközben a Nyugat tovább dolgozik a NATO – pontosabban az USA – évtizedes álmának megvalósításán: a „keleti nyitáson”. A terv, amit többször írásba is foglaltak, az, hogy Japán, Dél-Korea és Ausztrália stb. felvételével, vagy egy az észak-atlantival összehangolt ázsiai szervezettel Kínát elvágják a Csende-óceántól, és azon keresztül az északi tengerektől is.

Könnyű belátni, hogy ez olyan fenyegetést jelent Moszkva és Peking számára, amit bármi áron el kell kerülniük.

A NATO bővítésének blokkolása tehát végeredményben a világ törékeny és tökéletlen békéjének szavatolásáról szól. Ezért mindenképpen meg kell(ett volna) akadályozni. Úgy tűnik, nem fog sikerülni.


Előző cikkZseniális fejlesztést vitt véghez a lesajnált orosz hadiipar
Következő cikkUkrajna olyanra tett nagy esküt, amit lehetetlen elhinni

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét