Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


Az EU szabotálni fogja a magyar gazdaságot, ha Budapest a héten tartott csúcstalálkozón blokkolja az Ukrajnának szánt újabb segélyeket egy Brüsszel által kidolgozott bizalmas terv alapján.

Az unió tisztviselői által készített és a Financial Times által megismert dokumentumban Brüsszel felvázolt egy stratégiát, amely kifejezetten Magyarország gazdasági gyengeségeit célozza meg, veszélyezteti valutáját és összeomlasztja a befektetői bizalmat, hogy ártson a munkahelyteremtésnek és a növekedésnek, ha Budapest nem hajlandó feloldani vétóját a Kijevnek nyújtott támogatás ellen.

„Ha [Orbán Viktor] nem hátrál meg, a többi uniós vezetőnek nyilvánosan meg kell esküdnie, hogy végleg leállítja a Budapestnek szánt összes uniós forrást azzal a szándékkal, hogy megijessze a piacokat, kiváltsa az ország forintvalutájának rohamos gyengülését és a hitelfelvétel költségeinek megugrását” – áll a brüsszeli dokumentumban.

Az atlantista sajtó kárörvendő kommentárjai szerint Hazánk most megkapja, amit megérdemel, amiért nem teljesítette a hűbéresküjében vállalt kötelezettségeit.

Csakhogy az uniós szerződésekben egy szóval sem említik azt, hogy a tagállamoknak mindig, minden kérdésben követniük kell az Európai Központi Bizottság iránymutatásait. Nincs szó bennük kötelező egyetértésről; arról sem, hogy kötelező támogatni Ukrajnát, vagy hogy úgy általában – még ha egyedül is vagyunk vele – soha nem állhatunk ki a többségétől eltérő álláspontunk mellett.


Ugyanakkor nincs igaza azoknak, akik szerint az EU olyan, mint a Szovjetunió. Rosszabb lesz. Mintha a SZU az egész keleti blokkot magába akarta volna olvasztani.

Egy kis történelem:

Moszkva a háború után a nyugati szövetségesekkel egyetértésben, a Potsdami konferencia határozatainak megfelelően építette le az ellenőrzése alá került vesztes országok iparát, és fizettetett jóvátételt velük – egy ideig. (A gyárak leszerelése, a szabadalmak ellopása a nyugat-német zónában is megtörtént, csak erről nem illik beszélni.)

Ami 1956-ot illeti, amit rendszeresen az orrunk alá dörgölnek az euroatlantisták, Hruscsov a Varsói Szerződés passzusainak megfelelően beküldte ugyan a tankjait Magyarországra, de az eszébe sem jutott, hogy a forradalom és szabadságharc miatt, büntetésből „ártson a munkahelyteremtésnek és a növekedésnek”; hogy 10 millió ember megélhetését veszélyeztesse.


Brüsszelnek ezzel szemben semmilyen felhatalmazása nincs a beavatkozásra, a függetlenségi törekvéseinket pedig nem vélt vagy valós forradalmárok perbefogásával és elítélésével, hanem a nácik által alkalmazott kollektív bűnösség elve alapján az egész nemzeten akarja megtorolni. Olyan módon, ami miatt a gyermekeink is szenvedni fognak.

És lassan ott tartunk, hogy csak azért nem küldenek Budapestre tankokat, mert a nagyrészüket tavaly elküldték Ukrajnába, ahol szépen égnek…

A kommunisták gyárakat építettek, gépesítették a mezőgazdaságot, a KGST tagjaként az Ikarus a világ egyik, ha nem a legnagyobb buszgyártója volt, a TSZ-ek 30 millió emberre termeltek! A MAHART hajói keresztül-kasul bejárták a világtengereket, a MALÉV gépei az Antarktisz kivételével minden kontinensre repültek.

A KGST rosszul működött – persze. Abban a formában fenntarthatatlan volt – igen. De valamiféle munkamegosztásra épült, miközben az EU-bővítések a piaci gyarmatosításról és az agyelszívásról szóltak.

Ne értsetek félre, nem sírjuk vissza azokat az időket, és nem mentegetni akarjuk a magyar nép hóhérait!


Csak azért gondoljunk bele: a rendszerváltozás után a nyugati befektetők, az EU micsoda rombolást vitt végig ebben az országban! Aki mondjuk a Dunaferrnél vagy a Rábánál dolgozott – magyar vállalatnál dolgozott. Ma hány üzem van magyar kézen?

Az EU-ba való belépésünkkel átadtuk az erőforrásainkat, beleérve a munkaerőnket is, a nyugati kapitalistáknak. Robotolhatunk nekik a Suzuki meg a BMW gyárban, és a Lidlben vagy az Aldiban megvehetjük a szemetüket, miközben a magyar húsipar, mint Magyar húsipar mazsolává aszott.

De kaptunk cserébe egy csillió eurónyi uniós támogatást, igaz? Persze, de nem arra, hogy a magyar kézben lévő cégek konkurálni tudjanak a német versenytársaikkal! Az EU-s források jelentős része épp a konkurencia leépítését, illetve olyan programokat támogat(ott), amelyek célja kellemes környezet teremteni a nyugati multik számára, hogy azok az olcsó magyar munkaerőn nyerészkedhessenek.

Hogy világos legyen: a magyar GDP az uniós tagság első éve (2005) óta a másfélszeresére nőtt. A szerbeké ugyanezen idő alatt több mint a 2,2-szörösére, hasonlóan Belaruszhoz vagy Boszniához. A moldovánoké meg az ötszörösére!


Nem akarunk mi most állást foglalni abban a kérdésben, hogy megérte-e belépni az Európai Unióba. Már csak azért sem, mert nyilván rengeteg pozitívumát is ki lehetne emelni, amit itt nem tettünk meg.

Azt viszont mindenképpen le kell szögezni, hogy az EU „régi” tagállamai nem vesztettek, hanem óriásit nyertek Magyarország csatlakozásával, és ennek ellenére kezelnek úgy minket, mint a sz*rt. Ennek ellenére fenyegetnek. Ennek ellenére csicskáztatnak.

És megtehetik, mert a végén úgyis mindig fejet hajtunk. Most is ez lesz, hiszen bizonyos mindig jólértesült sajtótermékek már arról írnak, hogy menjen a fenébe az Európai Központi Bizottság, de azért meg kell egyezni velük, mert a HUXIT a tagságnál is borzalmasabb lenne…

Vagy nem.

Ráadásul a kilépés nem is az egyetlen megoldás. Az EU-ból és annak közös piacáról nem lehet erővel kitenni senkit. Egyszerűen közölni kéne, hogy mostantól nem veszünk részt ebben a bohózatban, nem hajtjuk végre Brüsszel, az EU bírósága vagy a Parlament döntéseit. Csináljon mindenki, amit akar, de nélkülünk! Egyszerűen vissza kéne dobni a labdát. Közben pedig elgondolkozni azon, hogyan lehet a német, francia és amerikai gazdasági függést csökkenteni.

Egy bátor lépés, és némi kreativitás. Ez kell most nekünk – nem a végletek: a meghunyászkodás vagy a kardcsörtetés!


Előző cikkLezuhant Il-76-os: emberek a statisztikai adatok mögött
Következő cikkHarc Avdijivkánál: harminc órát kúsztak az életükért

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét