Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


Borisz Grigorjevics Katkov, egy 82 éves férfi, az első hivatalosan kitoloncolt lett nyugdíjas. Ötvenhét év után egy tucat rendőr jelent meg az otthonánál. Egy órát adtak neki, hogy összepakoljon, majd az orosz határra vitték, és kiutasították az országból.

Ha erről a történetről bárkinek a zsidók gettósítása és deportálása jutna eszébe, nyilvánvalóan téved. Hiszen Lettország EU- és NATO-tag – tiszteli az emberi méltóságot és védi a sokszínűséget. Persze, ha az oroszokat nem tekintjük embereknek, akkor…

De tényleg, biztos nem erről van szó. Az egész csak egy félreértés, mint március 16-a, a(z) (SS-)légiósok napja, amely 1990-től 1998-ig félhivatalos, a következő két évben állami, 2000 óta pedig a botrányok hatására ismét nem-hivatalos „ünnep” Lettországban.

A légiósok napja sem neonáci rendezvény – valójában ősnáci.


Viszont azt is a „mélyebb összefüggésekben” kell vizsgálni. Úgy kell tekinteni rá, mint az ukrán azovosok és a Jobb Szektor nyomán nagy népszerűségnek örvendő nemzetiszocialista és banderista inszigniákra: a népi kultúra sajátos megnyilvánulásaiként, amely az adott „szociokulturális” környezetben értelmezendő, és minden hasonlóság csak a véletlen műve.

No, de térjünk vissza Borisz Grigorjevics történetére.

– Nincsenek rokonaim, nincs lakásom Oroszországban. Semmi. Én az Uljanovszki területről származom, a feleségem a Cseljabinszki területről. Huszonöt éves voltam, amikor az anyaország a Baltikumba küldött szolgálni. Soha többé nem éltem Oroszországban. És soha nem számítottam arra, hogy kiutasítanak Lettországból. Ez egy hátba döfés – mondta Katkov a Komszomolszkaja Pravdának.

Lettország 2023. szeptember 2-tól kötelezte mindazokat, akik orosz vagy belarusz állampolgársággal is rendelkeznek, hogy tegyenek lett nyelvvizsgát, vagy ha korábban már tettek, ismételjék meg. Akik megbuktak a vizsgán, azokat megfosztották minden joguktól – okmányoktól, nyugdíjtól, orvosi ellátástól. És most a semmibe deportálják őket.


– Nekem nem kellett vizsgáznom, 82 éves vagyok (a 75 év felettiek mentesülnek a vizsga alól. – A szerk.). Minden dokumentumom rendben van a lettországi tartózkodáshoz. De a hatóságok azt mondták, hogy veszélyt jelentek Lettország nemzetbiztonságára – folytatta.

Hogy miért?

Borisz Grigorjevicset decemberben beidézték a Bevándorlási Hivatalba, és olyan kérdéseket tettek fel neki, mint például: „Kié a Krím?”, „Mit gondol az ukrajnai háborúról”. Ha a válaszok nem felelnek meg a lett hatóságoknak, akkor az illető nem mehet vizsgázni. Ha pedig nincs vizsga, nincs tartózkodási engedély, nincs nyugdíj.

Mint már írtuk Katovnak nem is kellett volna vizsgáznia az életkora miatt, de a teszten tanúsított „hozzáállása” nem tetszett a leteknek, ezért január 10-én kézbesítették neki a kitoloncolását elrendelő határozatot. Harminc napja volt fellebbezni, de másnap, január 12-én megjelent nála egy szakasz rendőr, és közölték: „Pakoljon össze, egy órája van”.


Katkov azt mondta, hogy senkije és semmije sincs Oroszországban. Azt válaszolták neki: „Az a te problémád, akár Törökországba is mehetsz.” Kérte, hogy tegyék fel a Riga – Kalinyingrád buszra. De még ezt is elutasították. Estére az ellenkező irányba vitték – a pszkovi határra, és egy üres mezőn tették ki.

Lettország ellen, természetesen, nem indult jogállamisági eljárás, nem tartják vissza az uniós forrásait, és nem zsarolják a gazdasága tönkretételével. Lettország, ahol jellen pillanatban körülbelül 3600 „Borisz Grigorjevics Katov” vár a kitoloncolásra – Ukrajnához hasonlóan – európai mintaország.

Ha ez Európa, mi nem akarunk hozzá tartozni!


Előző cikkAz oroszok a sarkvidéken is összeálltak Kínával
Következő cikkFélezer milliárd dollárra rúghat a helyreállítás költsége

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét