Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


A február 1-jén, csütörtökön Brüsszelben ülésező uniós vezetők egyhangúlag megállapodtak abban, hogy 50 milliárd euró összegű segítséget nyújtanak Ukrajnának. Senki nem emelt vétót.

Nem sokkal a tanácskozás előtt több miniszterelnök nyilatkozott a sajtónak. Olyanokat mondtak, hogy belefáradtak Orbán Viktorba, és neki is meg kell értenie, súlyos következményei lesznek az országunkra nézve, ha nem áll be a sorba.

Hogy mik lehetnek ezek a következmények, azt a Financial Times írta meg, és a Bekezdéseken is olvashattatok róla: a Magyarországnak járó uniós források végleges befagyasztása, a forint bedöntése, a munkahelyteremtő beruházások megtorpedózása.


Ezek után most látszólagos engedményként a megállapodásba beépítették a következő mechanizmust:

Az Európai Bizottság éves jelentést készít a segélycsomag végrehajtásáról, vezetői szintű vitát folytat a csomag végrehajtásáról, amit minősített többséggel kell elfogadni, és szükség esetén két év múlva az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az új költségvetés felülvizsgálatára, az Európai Tanács következtetéstervezetének legújabb változata szerint.

Vagyis a négyéves támogatási ciklus teljes futamideje alatt nagyjából egyszer lesz, és akkor is csak elvi szinten („ha szükséges”) lehetőség a költségvetés módosítására, ha a Tanács arról meg tud egyezni.

Egy magas rangú uniós diplomata erre azt mondta a CNN-nek: ez a megfogalmazás az egyezség kritikus része, hiszen a gyakorlatban megakadályozza, hogy Orbán Viktor bármikor élhessen a vétójával.


Ukrajna tehát biztosan megkapja az 50 milliárd eurót. És mit kapunk mi?

A csütörtökön elfogadott szöveg „a kondicionalitási eljárás alkalmazása kapcsán emlékeztet a 2020. decemberi konklúzióira”. És leszögezi, hogy az Európai Bizottságnak „objektívnek, tisztességesnek, pártatlannak és tényeken alapulónak” kell lennie, és garantálnia kell a „megkülönböztetésmentességet”.

Ennek alapján Brüsszel talán át fogja utalni Magyarországnak az uniós kohéziós alapból azt a 6,3 milliárd eurót, amelyet a jogállamiság hiányosságai miatt korábban befagyasztottak. Mert ehhez nem támaszthat új feltételeket, például a gyermekvédelmi törvény módosítását.

A további EU-s források esetében viszont semmilyen megszorítás nincs, szabadon folytatódhat a csuklóztatásunk. Sőt, a CNN forrása megjegyezte, hogy automatikusan nem szabadítanak fel uniós forrásokat Magyarországnak.


Ezek után néhány tagállam küldöttei büszkén arról beszéltek a sajtónak: „Orbánnak végül nem jutott semmi”. A Politico is gúnyosan azt írta: „Az engedményeket Brüsszelben jelentéktelennek tekintik.”

Nehéz erre okosat írni. Orbán Viktornak lényegében nem hagytak választási lehetőséget. Ha nem egyezik meg, Brüsszel szétveri a magyar gazdaságot, csődbe juttatja az államot, így viszont talpon maradunk. Átmenetileg.

A kérdés innentől kezdve tehát nem az, hogy a miniszterelnök jól döntött-e, hanem az: meddig tűrjük még, hogy gyarmati sorban tartson minket a Nyugat?


Előző cikkA háború azt is megmutatja, hogy kincset érnek a szeretteink
Következő cikkSzáz orosz tank, egy bázis, ami ott sem volt és üveggyöngyök

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét