Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Emlékeztek még, arra, hogy miközben a törökök megszavazták Svédország felvételét a NATO-ba, Orbán Viktor tárgyalásra hívta Ulf Kristerssont? A magyar miniszterelnök szerint lenne még miről beszélniük, de a skandináv állam külügyminisztere, Tobias Billström a sajtón keresztül megüzente: a kormánya nem lát okot a párbeszédre.
Utána hímelt-hámolt mindenki. Szó sincs elutasításról – olvashattuk. Felröppent az is, hogy a két fél majd az EU-csúcs partvonalán egyeztet. Közben a NATO-főtitkár felszólította a magyar parlamentet: ne késlekedjen tovább a ratifikációval. Mindezekből könnyű volt levonni azt a következtetést, hogy a kormány és a Fidesz-KDNP nem fog sokáig kitartani.
Ehhez képest ma kiderült: a kormánypárti frakciók nem hajlandóak részt venni az Országgyűlés rendkívüli, Svédország NATO-csatlakozásáról szóló ülésén.
Csattanós válasz ez arra, hogy Ulf Kristersson február 1-jén nagy mellénnyel kijelentette: sem a Tanács ülésén, sem azon kívül nem hajlandó tárgyalni a tagfelvételükről. Nyilván azt gondolta, a háta mögött az USA-val és annak kliensállamaival, ő ezt megengedheti magának. Ahogy az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomagot, úgy a „svéd húsgolyót” is kénytelen lesznek lenyelni a magyarok – ez járhatott a fejében.
Na, hát nem. A Fidesz-KDNP most írásba adta: amíg nincs miniszterelnöki csúcs, nincs szavazás. Ez nemcsak bátor lépés a részükről, de elvárható is, mert az EU legalább adott – illetve belengette, hogy ad – valamit a vétóról való lemondásért. De a svédek? Vagy a NATO?
A törökök többek között megkapják az F-16-osaikat, és talán néhány évig Washington nem szervez újabb katonai puccsot, és kevésbé intenzíven fogja támogatni az ellenzéket. A svédek pedig „legyógyulnak” a kurdokról, valamint feloldják a fegyverembargót Törökországgal szemben.
Minket viszont az Egyesült Államok éppen a vízummentesség eltörlésével fenyeget, a felügyelőtisztük demonstratív módon a balliberális sajtó prominenseivel pózol, pénzeket tol a lapjaikba, és mint tudjuk, a szivárványkoalíció pártjainak kampányaiba is. Ez lehet az egyik oka a mostani bejelentésnek.
A másikról tulajdonképpen Ulf Kristersson rántotta le a leplet. A már említett nyilatkozatában úgy fogalmazott:
„Minél hamarabb hozza meg Magyarország a ratifikációs döntést, annál hamarabb beszélhetünk olyan dolgokról, amelyekről csak akkor lehet beszélni, ha Svédország tagja [a NATO-nak]. A Jas 39 Gripen nagy kérdés. Ez egy hosszú távú együttműködés, amelyet tovább lehet fejleszteni, ha Svédország és Magyarország is NATO-tag lesz.”
Elég valószínű tehát, hogy a nagy kérdés, amire egy éve keresi a sajtó a választ – Miért szkanderezünk a „szövetségeseinkkel” és a svédekkel? –, végig itt volt az orrunk előtt.
A Gripenek lízingszerződése 2026-ban lejár. Jelentek meg ugyan cikkek arról, hogy utána elengedjük ezt a vonalat, és F-22-es vagy F-35-ös vadászgépeket veszünk, de erre csekély az esély. Drágák is. Másfelől az ötödik generációs repülőket az Egyesült Államok nem adja csak úgy el akárkinek. A törökök sem kaptak, mi miért kapnánk?
Tehát, nagyon úgy tűnik, hogy a kormány igazat mondott, amikor számtalanszor azt állította: nem a törökök után megyünk ebben a kérdésben, hanem a magyar érdekeket próbálja érvényesíteni. Valószínűleg nem csak a svédekkel szemben. Kíváncsian várjuk, hogy sikerül?!
