Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Az alábbi cikk a Global Times című portálon jelent meg február 11-én. A lapot Nyugaton Peking első számú nemzetközi szócsöveként tartják számon, ezért mindig érdemes odafigyelni rá, ha kíváncsiak vagyunk, mit gondolnak a kínaiak a világról. Mivel minden szavával egyet tudunk érteni, és más úgysem fordítaná le nektek – megtettük mi. Ai Jun “Az orosz-ukrán konfliktus harmadik évfordulója közeledtével a NATO megmutatta valódi természetét, ami egy temetkezési vállalkozóé” című cikke magyarul kizárólag a Bekezdéseken.
Az orosz-ukrán konfliktus lassan a harmadik évébe lép, és a NATO nem tervezi, hogy véget vet a vérontásnak. A legújabb bizonyíték Jens Stoltenberg NATO-vezér nyilatkozata: a Nyugatnak fel kell készülnie az Oroszországgal való „évtizedes konfrontációra”. Mindössze két nappal Stoltenberg megjegyzéseinek közzététele előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök két év óta először nyilatkozott nyugati médiának: Készen állunk a tárgyalásra.
Nem kell geopolitikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy megítéljük, ki akadályozza a konfliktus lezárását.
A Nyugat nem akar háborút Oroszországgal, de mégis „fel kell készülnünk egy olyan konfrontációra, amely évtizedekig tarthat” – mondta Stoltenberg a Welt Am Sonntag című német lapnak adott, február 10-én megjelent interjúban.
A nyilatkozat – a Nyugat nem törekszik háborúra Oroszországgal – ugyanolyan képmutató, mint az USA, amely folyamatosan bombázik itt-ott, miközben azt mondja, hogy nem törekszik konfliktusra. „Amit Stoltenberg mondott, az lényegében háborús mozgósításra való felhívás, kísérlet a háborús hangulat felhajtására, hogy tovább erősítse a NATO orosz-ukrán konfliktushoz fűződő érdekeit” – mondta Shen Yi, a Fudan Egyetem professzora a Global Timesnak.
Milyen érdekeket? Először is, a NATO-nak biztosítania kell létének jelentőségét. Az egykori Szovjetunió bukása után folyamatosan kétségek merültek fel a NATO létezésével és működésével kapcsolatban. Ezért folyamatosan új ellenségeket keres magának. Oroszország, mint a NATO jelenlegi ellensége, így vált a NATO jelenvalóságának sarokkövévé napjainkban.
Aztán ott van a pénz. A szervezet olyan, mint egy temetkezési vállalkozó vagy egy koporsó- és sírkőboltos, amely békeidőben nem keres pénzt. Mint egy temetkezési vállalkozónak, a NATO-nak konfliktusokra, vérontásra van szüksége a bevételhez. Ezért félelmet és pánikot terjeszt, hogy a tagországai továbbra is hozzájáruljanak a katonai finanszírozáshoz – mondták a szakértők.
Putyin szerint Oroszország nem utasította és nem utasítja vissza a tárgyalásokat. Objektíven szólva, egyrészt Moszkva nem érdekelt abban, hogy egy hosszan tartó és teljes körű háború csapdájába kerüljön, hiszen végső soron Oroszországnak és a Nyugatnak együtt kell majd léteznie.
Ezért, ha kedvező taktikai és stratégiai helyzetben van, Oroszország kész a tárgyalásokra, a párbeszédre való hajlandóság jelét sugározni ellenfeleinek. Másrészt a konfliktusokkal és geopolitikai játszmákkal szemben Putyin alkalmazkodást és rugalmasabb magatartást tanúsít a Nyugat és a NATO magatartásához képest – mondta Shen a Global Timesnak.
Vajon a NATO hallgatni fog rá? Aligha. Stoltenberg a Biden-kormányzat idején a Pentagon NATO-ágazatának képviselőjeként játszik szerepet. A Biden-kormányzat a választások évében semmiképpen sem akarja, hogy Ukrajna kudarcot valljon, különben a konfliktus kulcsfontosságú akadálya lesz Biden újraválasztásának.
Donald Trump viszont a Fehér Házba való visszatérésén szorgoskodik, és folyamatosan kihívást intéz Bidenhez az orosz-ukrán kérdésben és a NATO-val kapcsolatban.
Az amerikai választások az egyik leginkább befolyásoló tényezője annak, hogy meddig tart a konfliktus, mivel a főbb elnökjelöltek eltérő Ukrajna-politikát folytatnak. Putyin Tucker Carlsonnak adott interjúját bizonyos mértékig Putyin és Trump közötti párbeszédnek tekinthetjük, aki a NATO-t különböző alkalmakkor „elavultnak” nevezte – mondta a Global Timesnak Lü Xiang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója.
Szombaton Trump a dél-karolinai Conwayben tartott nagygyűlésen azt mondta, arra bátorítja Oroszországot, hogy „tegyen, amit akar” minden olyan NATO-országgal, amely nem fizet eleget. „A NATO tönkrement, mire én meg jöttem” – hangsúlyozta Trump. A Fehér Ház gyors válaszában „megdöbbentőnek és zavartnak” nevezte Trump megjegyzéseit, és Biden erőfeszítéseit méltatta a szövetség megerősítésére.
Függetlenül attól, hogy Biden vagy Trump dönt az Ukrajna-politikáról, senki sem tagadhatja, hogy az USA vezette NATO mennyire veszélyes Európára nézve. Biden kihasználja Európát, Trumpot pedig nem érdekli, ha újabb háború tör ki a kontinensen.
Nem csak Ukrajna vérzik. Minél tovább tart a konfliktus, annál valószínűbb, hogy az USA számára teherré válik.
Az energia-, ipari és nyersanyagárak szárnyalása miatt az embereknek szerte a világon előbb-utóbb fájni fog. Lehet, hogy az USA átmenetileg nyert a fegyver- és energiaeladásokból, de hosszú távon az amerikai dollár fokozatosan elveszítheti befolyását, és az USA hegemóniája felbomlik. Ebben a konfliktusban egyáltalán nem lesz győztes – mondta a Global Timesnak Song Zhongping kínai katonai szakértő és televíziós szakkommentátor.
Az, hogy egy temetkezési vállalkozóra hallgasson és parancsokat fogadjon el tőle, nem áll Európa érdekében. Az európai országoknak a saját védelmük vállalása, a béketeremtés Oroszországgal, valamint a békés és közös fejlődés elérése az érdekük.
