Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Orosz ellenőrzés alá került Krinki település a Dnyeper bal partján, Herszon megyében, ahol az ukrán hadsereg hídfőállás kiépítésével próbálkozott – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor fogadta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, a hírt itthon mások mellett az Index.hu szemlézte.
– Mihail Jurjevics [Tyeplinszkij vezérezredes] jelentette, hogy ez a település […] teljesen a mi ellenőrzésünk alatt áll, kiépült ott a szükséges védelem – mondta Putyin. Az orosz elnök azt is hozzátette, hogy négy-öt ukrán katona bujkál még a környéken, akiknek felajánlották a megadás lehetőségét.
Sojgu a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Krinki visszavétele „pontot tett” a nyáron elkezdett ukrán ellentámadás végére. Közölte, hogy az ukrán 30. tengerészgyalogos hadtest négy dandárját összpontosították Krinkire, hogy a Krímben lévő Perekopig áttörést érjenek el. Közölte, hogy az ukrán fél csak Krinkiben 1820 embert vesztett, általánosságban, a művelet során 3400-at, az ellentámadás során, a herszoni frontszakaszon 13 ezret, az egész ellenoffenzíva folyamán pedig 166 ezret.
S most nyert értelmet az, amit Putyin a 2023. december 14-i televíziós sajtótájékoztatón jelentetett ki, amely szerint külön megkérte Valerij Geraszimov vezérkari főnököt: ne siessen az ukrán erők kiszorításával Krinkiből, mert az orosz félnek érdekében áll, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése meggondolatlanul folytassa ott saját élőerejének felőrlését. A csel bejött.
Alig két nap telt el azóta, hogy megírtuk, az orosz hadsereg legalább féltucat helyszínen gyakorolhat nyomást az ukrán védelemre Avgyijivka elfoglalása után, és máris beütött a baj a Zelenszkij-kurzusnak. Hogy miért? Na, nem azért, mert egy békeidőben is szűk ezer fős falu gazdát cserélt, hiszen ilyen szinte minden nap megtörténik az orosz-ukrán háborúban. A baj más természetű és rögtön két összetevője is van.
1, Krinki egy déli irányú tervezett támadásban játszhatott volna kulcsszerepet. Ha az ukránoknak sikerül megtartani a falucskát, és onnan kiindulva egy komolyabb hídfőállást kiépíteni, akkor azzal lerakhatták volna egy komolyabb offenzíva alapjait. Ezzel minimum jelentősebb orosz erőket vontak volna el más frontszakaszokról, de optimistább forgatókönyv szerint teret nyerhettek volna a Dél-Herszoni területen. Most már láthatjuk, nem így történt.
2, S mivel nem így történt, a baj rögtön kettős lett, mert ezzel éppen hogy orosz erők szabadulhattak fel Krinki térségében, amelyeket máshol vethetnek be, esetleg pihentethetik, feltölthetik az alakulatokat. Vagy maguk is megpróbálkozhatnak a Herszoni területen egy támadással, és kísérletet tehetnek a Dnyeper jobb partjára való átkeléssel. Majd kiderül.
Ami viszont biztos, az orosz csapatok más kritikus szakaszon is mozgolódnak. Egyrészt megpróbálják továbbvinni az Avgyijivka elfoglalásával szerzett lendületet, és igyekeznek nyugat felé törni. Másrészt nagy nyomást helyeznek az ukránokra Rabotino (Zaporizzsjai terület) térségében, és próbálják visszaszerezni azokat a területeket, amelyeket az ukránok a „nagy” nyári offenzívájuk során elfoglaltak. S akkor még nem beszéltünk Kupjanszk környékéről…
Érdemes lesz figyelni.