Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


Az orosz tréfamesterek, Vlagyimir Kuznyecov (Vovan) és Alekszej Sztoljarov (Lexus), akik már számos politikust csőbe húztak a „telefonbetyárkodásukkal”, Ukrajna oldalán harcoló külföldi zsoldosokkal beszélgettek.

Azt állították nekik, hogy Porosenko volt ukrán elnök saját magán katonai cégébe toboroz harcosokat. Meglepő dolgokról számoltak be nekik a veteránok.

Például az ausztrál Brad Kendall, aki Irakban és Afganisztánban szolgált, elmondta, hogy egy évet harcolt az ukrán idegenlégióban, ahonnan úgy döntött, hogy kilép. Többek között azért, mert:

„Mindig késve érkezett a fizetésünk… Minden felszerelésünket magunknak kellett megvennünk. Soha nem kaptuk meg azt a segítséget, amit szerettünk volna… Egyszerűen emberi életek elvesztegetése volt [ez az egész]. Sok műveletben nem volt terv. Ami volt, legfeljebb csak két nappal előre készült… És [ezért] a légióban lévő srácok, nagyon sokan, leléptek.”


Az amerikai Jason Freeman így nyilatkozott:

„Az ukrán parancsnokság nem hallgat a katonákra. Kiabáltam különböző ezredesekkel, akik egy egész csapatot fenyegettek, és ők csak nevettek rajtam… Drónokból vagy távoli pozíciókból figyelnek minket, és úgy próbálnak parancsokat adni… A fegyvereket gyakran rejtegetik előlünk és rendszeresen eltűnnek. És találkoztam tisztekkel, akik új fegyvereket árultak.”

Egy másik amerikai, Joshua John Randsford, aki 10 évig szolgált az amerikai tengerészgyalogságnál, és három harci bevetést teljesített Irakban, ezt mondta:

„Ez a háború sokkal bonyolultabb, mint Irak és Afganisztán. Irak és Afganisztán valójában hihetetlenül könnyűnek tűnt, miután Ukrajnában a frontvonalon voltunk. Ez egy olyan háború, amire soha nem gondoltam volna. Kétségtelenül ez a legnehezebb helyzet, amelyben valaha is voltam… Az ukrán katonák morálja alacsony.”

És most jön a csavar, amit a végére hagytunk. Vovan és Lexus ugyanis nem frontszolgálatra „toboroztak” embereket Porosenko nevében. Az ajánlatuk az volt, hogy részt vegyenek egy Zelenszkij megbuktatását célzó katonai puccsban.


Az idézettek közül Kendall és Freeman gyakorlatilag azonnal igent mondott. Sőt, írásban is megerősítették „Petro Porosenkónak”, hogy készek támogatni az ukrajnai kormányváltásra irányuló elképzeléseit.

No, ami a zsoldosok panaszkodását illeti, a világ egyébként legrosszabb kérdései közül kettő is kapásból ide illik: 1) Minek mentek oda? és 2) Mégis mire számítottak?

80 feletti IQ-val rendelkező emberek, mielőtt elutaznak valahová, tájékozódnak. Mondjuk felmennek a Wikipédiára, elolvassák az Erdély szócikket, és valahogy feldolgozzák magukban azt az információt, hogy ott medvék élnek. Ezek után vagy keresnek inkább egy steril alpesi kirándulóhelyet Ausztriában, vagy nem. De, ha nem, akkor nem úgy jönnek vissza a Gyimesekből, hogy „Te, képzeld! Ott medvék élnek, ez botrány!”

Ukrajna esetében sincs ez másként. „Fejlődő ország, az egy főre jutó nominális GDP alapján Európa legszegényebb országa, és a korrupció továbbra is jelentős probléma” – olvasható róla az angolnyelvű Wikipédia-szócikk harmadik bekezdésében.

A korrupció szó összesen kilencszer fordul elő az oldalon, és plusz egy Google-kereséssel azt is ki lehet deríteni – mainstream nyugati forrásokból –, hogy az ukránok tényleg bármit képesek ellopni, ami mozdítható. Ami pedig nem, ahhoz majd lopnak egy darut, és megoldják azzal. Arról nem is beszélve, hogy már a háború kezdeti szakaszában megkongatta a vészharangot az Europol, mondván, a nyugati fegyverek a front helyett gyakran továbbértékesítésre kerülnek…


Annak pedig, hogy a hadvezetés nem áll a helyzet magaslatán, kézenfekvő bizonyítéka, hogy Kijev képtelen volt megakadályozni a Krím elcsatolását, és nyolc év leforgása alatt legyűrni a kelet-ukrajnai szeparatistákat.

Ami a történet másik felét, a „Porosenko-szálat” illeti, jó lenne tudni, Vovan és Lexus mikor készítették az „állásinterjúikat”.

Talán emlékeztek rá, hogy a volt ukrán elnök a közelmúltban találkozni akart magyar vezetőkkel, de nem engedték ki az országból. Könnyen lehet, hogy a két orosz „tréfamester” a kijevi rezsim titkosszolgálatát is „megcsapdázta”. Ha lehallgatták a beszélgetéseket, egészen mostanáig azt hihették, Porosenko valóban egy puccsra készül…

Mondjuk Zelenszkij helyében mi ezek után sem tudnánk nyugodtan aludni. Mert lehet, hogy a fegyveres hatalomátvétel csak vicc volt, mindenesetre háromból két veterán simán részt vett volna benne. Ez intő jel, hiszen a New York Times és a VICE oknyomozása szerint 1500-2000 nyugati zsoldos van jelenleg is Ukrajnában.

Most indulhat a matek: Vajon érnek-e annyit, mint amekkora kockázatot jelentenek?


Előző cikkAz oroszok csúnyán kiosztották Emmanuel Macront
Következő cikkAlain Delon fegyverkezik, az EU készül, Texas éppen leég

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét