Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Megkezdődtek a munkálatok Európa legnagyobb NATO bázisának bővítésén. A kisváros méretű, csaknem háromezer hektáros terület akár tízezer NATO-katona és családtagjaik állandó befogadására lesz alkalmas – közölte az Euronews.
A 2,5 milliárd eurós projektben kifutópályák, fegyverplatformok, katonai repülőgépek hangárjai, valamint iskolák, óvodák, üzletek és kórház is található.
Nicolae Crețu, a román 57. légiezred parancsnoka szerint a támaszpont nem csak légitámaszpontként, hanem gyalogos egységek és páncélosok telephelyeként is szolgálhat.
Amint a jelenlegi bázis bővítése befejeződik, a bázis mérete és kapacitása meg fogja haladni a németországi Rammsteinét. Jelenleg az a NATO központi létesítménye a kontinensünkön.
A terv stratégiai, írta a portál, majd idézte Dorin Popescu geopolitikai elemzőt, aki azt mondta: „a Mihail Kogălniceanu támaszpont a NATO legfontosabb állandó katonai struktúrája lesz a dél-ukrajnai konfliktus közvetlen közelében. Ne képzeljük azt, hogy ez a krízis idén, vagy 2025/26-ban véget ér. Ez egy hosszútávú konfliktus, és az orosz fenyegetés utána is fennmarad”.
Ez egy logikus válasznak tűnik az észak-atlanti szerződés országai részéről arra a kihívásra, amelyet Oroszország intézett a Nyugathoz a – hogy is szokták mondani? – „provokálatlan és teljesen indokolatlan” ukrajnai háborújával. Csak nem az.
Ott hibádzik a történet, hogy a bővítést két és fél évvel az invázió előtt, 2019-ben jelentetették be.
A Romania Insider viszont már akkor azt írta, hogy a bázis az amerikai csapatok tranzitközpontja volt a 2000-es években, az afganisztáni és iraki háborúk idején. Azt követően pedig „légirendészeti küldetésekre használták a Fekete-tenger térségében” az orosz fenyegetés miatt.
Sőt, a NATO már 2016-ban, a varsói csúcson elhatározta, hogy megerősíti a jelenlétét a térségben. Illetve a szövetség kelet-balkáni bővítése mellett is az volt az egyik döntő érv, hogy a korábbi status quo-t fel kell rúgni, és a Fekete-tengert a Nyugat ellenőrzése alá kell vonni, ehhez pedig Románia és Bulgária (hosszabb távon pedig Ukrajna és Grúzia) felvétele elengedhetetlen.
Mi volt erre az „agresszor” Oroszország válasza? Románia és Bulgária 2004-ben csatlakozott a katonai blokkhoz. Moszkva nem lépett. 2008-ban került szóba először komolyabban Grúzia és Ukrajna meghívása. Abban az évben volt a grúz-orosz háború, viszont a Fekete-tengeri viszonyokat akkor sem bolygatta meg a Kreml.
Tény és való, 2010-ben az ukránok cserébe azért, hogy az oroszok nyomott áron adják el nekik a gázt, a szevasztopoli hadikikötő használati jogát, amely 2017-ben lejárt volna, 2042-ig meghosszabbították. Ezzel azonban nem állt helyre a fekete-tengeri erőegyensúly – sőt, még a Krím elcsatolásával sem.
Szóval, ez a történet is igazolja azt az orosz „propagandát”, mely szerint a NATO a hidegháború vége után tervszerűen folytatta Oroszország bekerítését, elszigetelését.
A Nyugat – annak ellenére, hogy erre látszólag semmi oka nem volt – mindent elkövetett azért, hogy többek között elvágja az oroszokat a Balti- és a Fekete-tengertől, és olyan közel vigye a határaihoz a csapásmérő képességét, amennyire ez csak lehetséges.
Figyelembe véve mindezt, ki kell mondani: a világ, és benne Kelet-Európa békéjére az elmúlt 30 évben a NATO jelentette a legnagyobb veszélyt, és nem Oroszország, amely csendben tűrt, amíg tűrhetett.
