Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


Emlékeztek rá, mennyit röhögtünk egy időben azon, hogy Brüsszel és az Európai Parlament a húsbavágó kérdések helyett rendre olyan marhaságokkal foglalkozik, mint az uborka ideális görbületének meghatározása? Valójában akkor kellett volna észbe kapni, és megálljt parancsolni.

Az uborka görbülete ugyanis rendkívül fontos, sokak számára létkérdés. Hogy miért, arra hamarosan visszatérünk, de előbb jöjjön előbb egy kis statisztika.

Miközben a mezőgazdasági termelésre használt földterület nagysága 2005 és 2020 között minimálisan nőtt (+0,3 %), a gazdaságok száma jelentősen, mintegy 37 %-kal csökkent az Európai Unió területén.

Ez az Eurostat adatai szerint ez 5,3 millió gazdaság megszűnését jelenti, amelyek túlnyomó többsége (kb. 87 %-a) 5 hektár alatti kisgazdaság volt.


Ebben az időszakban minden tagállamban csökkent a gazdaságok száma, de a legnagyobb mértékű csökkenést

  • Romániában (1,4 millió gazdaság indikatív csökkenése, ami -32 %-ot jelent),
  • Lengyelországban (1,2 millió gazdaság indikatív csökkenése, ami -47 %-ot jelent),
  • Magyarországon (félmillió gazdaság indikatív csökkenése, ami – 68 %-ot jelent),
  • Bulgáriában (négyszázezer gazdaság indikatív csökkenése, ami -75 %-ot jelent)
  • és Görögországban (háromszázezer gazdaság indikatív csökkenése, ami -36%-ot jelent)

regisztrálták. Tehát a legnagyobb termőföldkoncentráció a keleti tagországokban (tartományokban?) és Délen ment végbe.

A legtöbb felszámolt gazdaság a legkisebb méretosztályokba tartozott. A fennmaradó gazdaságok egyre nagyobbak. Az 5 hektár alatti gazdaságok száma az EU-ban 2020-ra 4,6 millióval csökkent 2005-höz képest.

Egy másik uniós jelentésben ezt olvashatjuk:

A gazdaságvezetők többsége (57,6 %) 2020-ban legalább 55 éves volt, míg csak minden 10-ből körülbelül egy (11,9 %) volt fiatal – és itt fiatal alatt az Eurostat a 40 év alattiakat érti.


A legtöbb uniós tagállamban 2016 és 2020 között a gazdaságvezetők száma összességében csökkent. A csökkenés Magyarországon, Bulgáriában és Észtországban volt a legnagyobb (46,0 %, 34,1 %, illetve 31,9 %). Tehát megint csak az EU perifériáján elhelyezkedő országokban.

A mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból az EU-ban a 2005. évi 6,4 %-ról 2020-ra 4,2 %-ra csökkent. Az összes foglalkoztatottsághoz viszonyítva a mezőgazdasági foglalkoztatás 2005 után Romániában csökkent a legnagyobb mértékben (11,9 százalékpontos csökkenés).

És még egy érdekesség: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2002 óta a sertésállomány 4,8 millióról 2,5 millióra; a baromfiállomány a közel 41 milliósról nem egészen 35 millióra apadt, miközben a csirke- és a sertéshús kerül leggyakrabban az asztalunkra. A magyar baromfi jelentős része egyébként exportra megy, sertésből pedig importra szorulunk – ennek mértéke tavaly meg is haladta a kivitelét.

De hogy jön mindezekhez az uborka görbülete? Hát, így!

Brüsszel és az Európai Parlament nem pótcselekvésként írja elő az idiótának tűnő szabályokat és szabványokat. A fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási vagy “állatjóléti” köntösbe bújtatott intézkedések célja, a kisgazdaságokat folyamatos és egyre nagyobb terhet jelentő beruházásokra kényszerítse.


Gondoljunk csak bele: egy mezőgazdasági nagyüzem számára kevésbé megterhelő a 6-8 centiméteres uborkák levágogatása, a termékek kategorizálása, hiszen nagyobb a merítés. Egy mezőgazdasági mamut kevésbé érzi meg, illetve jobb feltételekkel kap hitelt, ha mondjuk éppen arról kell gondoskodni, hogy a tehenek Chopint hallgathassanak fejés közben…

Magyarország EU-csatlakozásakor is számos magyar kistermelő, családi üzem ment tönkre azért, mert a kötelezően előírt fejlesztések kis túlzással többe kerültek, mint a gazdaságuk. Nem olyan cégekről, termelőkről van szó, amelyek bármikor is veszélyeztették volna a fogyasztóik egészségét, hanem olyanokról, akik egyszerűen csak kicsik voltak.

Az Európai Uniót a nagytőke találta ki – saját magának. Éppen ezért az uniós intézmények olyan döntéseket hoznak, amelyek a kisgazdaságok, kisvállalkozók ellehetetlenítését szolgálják. Ezért csökken a kisgazdaságok száma, miközben a nagygazdaságoké és a művelt földterület mérete nő.

A pusztítást könnyű elleplezni az exportstatisztikákkal, de az aktívum nem minden. Kiknél csapódik le a profit? Milyen arányban kerülnek az asztalunkra hazai és külföldi termékek? És hogyan hat mindez a vidékre? Igen, az EU politikájának következményei talán a vidék elnéptelenedésén mérhetőek le a legjobban. A falun hagyományosan a mezőgazdaság a legnagyobb foglalkoztató. Ha a gazdaságok és az agráriumban foglalkoztatottak száma csökken, a falu elsorvad. De innentől ez már egy másik történet.


Előző cikkAbszurd: a Nyugat már a Putyin utáni időkről fantáziál
Következő cikkMinden a moszkvai támadásról, és arról ami most jön

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét