Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A nagy és rettenetes: a „Losarik” évekig tartó javítás után visszatér a szolgálatba – ezzel a címmel közöltek bejegyzést az Orosz-Ukrán Háború Facebook-csoportban. Mint írták, a The National Interest angol nyelvű kiadása arról számol be, hogy az ASZ-31 Losarik atomerőmű- tengeralattjáró többéves javítás után újra üzembe áll, amit egy zseniális alkotásnak tartanak.
– A javítások majdnem befejeződtek, és a tengeralattjáró júniusban vagy júliusban megkezdi a tesztelést – írta az NI.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a föderáció egyik, ha nem a legtitkosabb fegyvere valójában nem is olyan nagy. Kevesebb mint fele akkor, mint a Kurszk volt, a legénysége pedig kb. 25 fő. A különlegessége sem abban áll, hogy atommeghajtású. De akkor miben?
Abban, hogy bármelyik vetélytársánál mélyebbre, maximálisan 6 ezer méterre képes lemerülni, és eddigi pályafutása során még soha nem vette észre a NATO. Legalábbis nem dicsekedtek el vele, pedig annak komoly „sportértéke” lenne.
A becenevét egy szovjet rajzfilm szereplőjéről, egy zsonglőrlabdákból álló lóról kapta az oroszoktól. Állítólag ugyanis a fent leírt képessége annak köszönhető, hogy a külső burkolat alatt a hajótest, pontosabban annak rekeszei hat darab egymástól független titángömbből állnak.
Vagy nem, mert amit tudunk róla, azt a prototípus, az ASZ-12 ’80-as években papírra vetett vázlatai és néhány mendemonda alapján tudjuk.
A hajó építését egyébként 1988-ban kezdék meg a Szeverodvinszki Szevmas Termelési Szövetség gyárában. Nem sokkal később finanszírozási problémák miatt a projektet törölték, de a 2000-es évek elején újra munkához láttak a mérnökök és a szakemberek.
A Losharikat 2004-2007-ben tesztelték a Fehér-, a Barents-, a Norvég- és Grönlandi-tengeren, és 2008-ban szolgálatba állt. 2019-ben egy baleset során tűz ütött ki a fedélzetén, a legénység több mint fele odaveszett, de a hajót sikerült megmenteni. Azóta felújították, és gyaníthatjuk, hogy fel is javították.
A NATO kémtengeralattjáróként tartja számon, az oroszok annyit árultak el róla, hogy mentési és kutatási célokat szolgál, illetve alkalmas a mélytengeri infrastruktúra telepítésére. Ez pedig beindította sokak fantáziáját, hiszen ami 6 ezer méter mélyen képes lefektetni egy kábelt vagy mintákat venni a tengerfenék kőzeteiből, az tönkre is tehet bármit. És azt nem is tudjuk, hogy fegyver szállítására alkalmas-e?!
Erre utalt bejegyzésében a már említett Facebook-csoport is, amely felhívta a figyelmet: a Losarik valószínűleg kárt tud tenni egy víz alatti olajvezeték falában, egy optikai kábelben, akár olyanban is, amelyet például a londoni és a New York-i tőzsde közötti információcserére használnak.
Jogos a kérdésük: Vajon mi történne a Nyugattal, ha hirtelen elveszítené a tőzsdei árfolyamokkal és szerződésekkel kapcsolatos azonnali információcsere képességét? Úgy vélik, ez akár hatással lehetne a globális pénzügyi rendszerre is.
Leírták azt is, hogy a kollektív Nyugat hatalmas mennyiségű kritikus infrastruktúrával rendelkezik, amelyek a tengerfenéken, ennek a járműnek a működési mélységében fekszenek. S ha ezek ellen bevetnék a Losarikot, az ma még felfoghatatlan helyzetet eredményezhetne. Könnyen lehet, hogy más értelemben, de ez az univerzális, stratégiai hatótávolságú szabotőr tengeralattjáró felér egy atomcsapással, amiből a Nyugat aligha kér, de bármikor kaphat belőle, ha folytatja a kalandor politikáját.
