Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


Orosz állampolgárságot kérnek az ukrán fegyveres erők egyes elfogott harcosai – legalábbis erről ír a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség, a hírt itthon a Magyar Nemzet osztotta meg. Egyikük, a donbászi származású Valerij Sevcsenko, aki önként lépett át az orosz hadsereg oldalára, már útlevelet is kapott – mondta Apti Alaudinov, Csecsenföld vezetőjének asszisztense.

Korábban a RIA Novosztyi arról számolt be, hogy a donbászi származású Valerij Sevcsenko, az ukrán fegyveres erők katonája megadta magát, nem volt hajlandó a kijevi oldalon harcolni.

– Vannak, akik megadják magukat. Ez a harcos, aki megkapta az Oroszországi Föderáció állampolgárságát, tavaly feladta magát, orosz állampolgárságot kért és Vlagyimir Vlagyimirovicshoz (Putyin) fordult azzal a kéréssel, hogy ne adják át a másik oldalra. Több ilyen harcos van, akik akkor állampolgárságot kértek, szerintem velük is megoldódik a kérdés. Hamarosan ők is az Oroszországi Föderáció állampolgárai lesznek – mondta a csecsen vezető.

Alaudinov hangsúlyozta, hogy nem az ukrán néppel állnak konfrontációban. Megjegyezte azt is, hogy ebben az esetben is megmutatta Oroszország a hozzáállását azokhoz, akik készek letenni a fegyvert, és megadni magukat az életük megmentése érdekében.


E hír kapcsán számomra nem is az az érdekes, hogy Valerij Sevcsenko létezik-e – nyilván igen –, és még csak az sem fontos, hogy hány hozzá hasonló ex-AFU-harcos van, aki orosz állampolgárságért folyamodott. Sokkal inkább úgy teszem fel a kérdést, hogy egy ukrajnai orosznak mit tud kínálni Ukrajna, és mit tud ajánlani Oroszország. Míg utóbbi egy most már 17,2 millió négyzetkilométeres, hatalmas és erősödő gazdasággal rendelkező nagyhatalom, amely nem üldözi a saját kisebbségeit, addig Ukrajna ennek éppen ellenkezője.

Hogy milyennek látom ma Ukrajnát? Az ország 2014-ig valóban Oroszország árnyékában élt, de élt. S fejlődésének nem elsősorban Moszkva, még csak nem is a helyi nemzeti kisebbégek voltak a gátjai, hanem a mérhetetlen korrupcióra épülő politikai és közigazgatási rendszer, amely 1990 után kiépült. Ma viszont ember nincs a Földön, aki meg tudja mondani, milyen lesz Ukrajna „holnap” vagy lesz-e egyáltalán. Egy sor dolog biztosnak látszik.

1, A jelen állás szerint Ukrajna jelentős területeket fog veszíteni. A kérdés sokkal inkább az, hogy hány megyét hasít ki Oroszország Ukrajnából.


2, A háború brutális emberveszteséget okoz Ukrajnának. Hogy mennyi lesz az elhunytak száma, nagy kérdés, de már most is félmillió környékére teszik ezt a számot. Ott vannak még a súlyos sérültek, és a menekültek milliói, akik közül sokan soha nem fognak visszatérni. S ők jellemzően a képzettebbek közül kerültek ki, mert eleve ők a mobilisabbak.

3, Ukrajna ezzel a konfliktussal kiszakadhat az orosz „függőségből”, de független nem lesz. A Nyugat be fogja nyújtani a számlát, és mindent meg fog fizettetni Kijevvel, amit csak tud. Minden érték a globalista háttérhatalom kezébe fog kerülni Ukrajnában, ahol a vezetés a Nyugat bábja lesz. Marad a gyeplő, csak annak gazdája változik.

4, Ami Ukrajnából marad, azon a területen is hatalmas lesz a rakéták, bombák és a háború okozta kártömeg. Nagyon sok mindent helyre kell majd állítani. Ennek szintén óriási költségei lesznek, amit a maradék Ukrajna fog megfizetni.

Valerij Sevcsenko társainak e két út közül kell választania. Valerij már választott.


Előző cikkÍgy tartotta fent a hatalmát Franciaország a volt gyarmatain
Következő cikkA világ összes Patriot rendszerét követelik az ukránok

1 hozzászólás

  1. Ukrajna nem fog területeket veszíteni,
    mint ahogy Oroszország sem Ukrajnából hasította ki a Dnyeper keleti oldalán lévő Donbasz 4 megyéjét: Donyecket, Luganszkot, Herszont, Zaporozsjét;
    hanem a több mint 80 %-ban orosz lakosságot érvényes szavazás után csatolta Putyin Oroszországhoz,
    csakúgy mint az a Krím-félsziget, amelyet az átmeneti Szovjetunió idején az alkoholista SZKP-főtitkár adományozott Ukrajnának.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét