Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
„Az ukrán fegyveres erők katonái jobbágyrabszolgákká változtak.” A Verhovna Rada képviselője, Alekszij Goncsarenko így kommentálta az elfogadott mozgósítási törvényt, amelyből kikerült az ukrán fegyveres erőknél eltöltött három év utáni leszerelésről szóló rendelkezés.
Szerinte még a fogoly is tudja, meddig lesz börtönben. – Akkor miért nem tudja egy katona, meddig fog szolgálni? – tette fel a kérdést. – Nehéz az embereknek, nagyon kimerültek, és erre a döntésre vártak – mondta Goncsarenko a Novoje Vremja című kijevi lapnak.
– Az ukránok számára fontos a „kozákok vagyunk, nem jobbágyok, harcosok vagyunk, nem rabszolgák” érzés, de „a törvényhozók és a katonai-politikai vezetés ezt nem értette meg” – idézi a poltikust egy másik médium, a Politnavigator.
Szó, ami szó, Goncsarenko egy nagyon fontos kérdésre tapintott rá. A mozgósítási törvény módosításának eredeti szövege ugyanis legfeljebb 36 hónapban határozta meg a szolgálati időt. Ezt végül kivették a tervezetből, mondván, egy külön jogszabály fog rendelkezni a leszerelésről.
Adódik a kérdés, hogy miért? Valószínűleg Kijev annyira rosszul áll az utánpótlással, hogy nem engedheti meg magának a tavaly és tavaly előtt önként bevonult vagy besorozott katonák elengedését.
A másik lehetőség – de a kettő egyszerre is igaz lehet –, hogy az ukrán politikai és katonai vezetés egy még évekig elhúzódó konfliktusra készül. Illetve talán pontosabb, ha úgy fogalmazunk: a nyugati bábmesterek célja ez, és a 36 hónap erre tekintettel került ki a törvényből.
Utóbbit támasztja alá többek között Olaf Scholz nyilatkozata, aki a Tageszeitungnak adott legfrissebb interjújában úgy fogalmazott: „még sokáig fogunk fegyvereket szállítani Ukrajnának.”
A német kancellár szerint „ezt a háborút Oroszországnak nem szabad megnyernie”, következésképpen addig kell folytatni, amíg „rájön, hogy nem lesz békediktátum, és Putyin belátja, hogy fel kell hagynia a hadjárattal és vissza kell vonnia csapatait.”
Ez Moszkva szempontjából egyet jelentene a kapitulációval, aminek elkerülésére biztosan minden eszközt bevetne. Annál is inkább, mert amióta az új területeket felvették a föderációba, a háború az orosz alkotmányjog szempontjából döntően a szülőföldön folyik. Ezt a körülményt a Nyugat rendszeresen figyelmen kívül hagyja, pedig nem lényegtelen.
Egyébként Emmanuel Macron is arról beszélt, hogy a harcokat nem lehet beszüntetni addig, amíg Oroszország döntő vereséget nem szenved, illetve le nem teszi a fegyvert.
– Tovább dolgozunk olyan rakétákon, amelyek lehetővé teszik az orosz célpontok elleni mélységi csapásokat – jelentette ki egy sajtótájékoztatón, hozzátéve: Franciaország idén 75 Caesar önjáró löveget fog gyártani Ukrajna számára.
– Ha nincs amerikai finanszírozás, akkor nekünk, európaiaknak kell mozgósítani [az erőforrásainkat], és új pénzügyi megoldásokat kell létrehozni Európában. Nem hagyhatjuk magára Ukrajnát, mert 1500 kilométerre van tőlünk. Más szóval, ez a mi biztonságunkról szól, ez egy esély Európa számára, hogy békében éljen – mondta.
Az uniós vezetők tehát eltökéltek a háború végsőkig tartó folytatása mellett, az USA-val vagy tőle függetlenül. Ilyen körülmények között érthető, ha Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy 3 év után leszerelje a kiégett, harcban megfáradt katonáit.
Sőt, igazából az sem lenne meglepő, ha előírnák, hogy a katonai szolgálat élethosszig tart – vagy ameddig a Nyugat akarja. Mondjuk, nagy átlagban az sem jelentene többet fél-egy évnél, tehát a 36 hónapot akár írásba is adhatnák. Csak a látszat kedvéér.
